Hajszál híján tragédia – “Az életem árán is, de meg fogom védeni a lakásomat!”

Kés a hasnak szorítva: “Az életem árán is, de meg fogom védeni a lakásomat!”

Öngyilkossági kísérlet – A kilakoltatás elmaradt

“Rendőrnek a végrehajtó nem adhat parancsot! A rendőr csakis a szolgálati elöljáró utasításait köteles teljesíteni!”

Balázs Tiborné Mariann, többször is kijelentette, hogyha kell, akkor: “Az életem árán is, de meg fogom védeni a lakásomat!” – és így is tett. Egyenlőre megvédte otthonát, de ez majdnem az életébe került.

1. Erkölcsi jog a harc

A Koppány csoport felhívására több tucatnyi otthonvédő gyűlt össze 2012. április 23.-án, 13 órakor, a Budapest IV. kerületi Béla utca 17-es számú ház előtt, ahonnan a Balázs családot akarta kilakoltatni a végrehajtó.

Információink szerint a családban 4 kiskorú gyermek is van, és a kilakoltatandók között egy várandós anya is. Hétvégén már kint járt náluk a végrehajtó helyettes, felmérte a terepet és közölte, ha nem költöznek; “akkor nagy sereggel érkeznek hétfőn”.

Erre készültünk. A Szabad Riport munkatársai 12 óra 48 perckor értek a helyszínre. Akkor már az utcán várakoztak elszántan a kilakoltatandó család tagjai, a szomszédok, az otthonvédők – körülbelül ötvenen, valamint a sajtó képviselői.

A kapuban egy molinó mögött pajzsként álltak az otthonvédő Koppány csoport tagjai, valamint Balázsné Mariann az adós és a Jogsegélyszolgálat vezetője; Kozma József.

Balázsné elmondta, hogy annak idején a Korona Kredittől vettek fel hitelt, (Link) aki aztán nagyon csúnyán kijátszotta őket. Ők eddig 1 millió 600 ezret fizettek ki a hitelező cégnek, és csak mindössze 400 ezer forinttal maradtak el, mégis eladták fejük fölül az otthonukat. Ráadásul az ő tudtuk nélkül. Jelenleg az otthonuk új “tulajdonosa” Kardos Sándor megbízására akarja a végrehajtó foganatosítani a kilakoltatást.

Kozma József, a Jogsegélyszolgálat vezetője elmondta, hogy jelenleg több eljárás is van folyamatban; végrehajtás megszüntetése per, végrehajtási kifogások, ügyészségi feljelentések, ráadásul az eljáró bírók, több eljárási hibát is vétettek.

(Közben megtudtuk azt is, hogy az új “tulajdonos” kérésére, a kilakoltatást a végrehajtó annak dacára akarja foganatosítani, hogy végrehajtás-megszüntetési és semmisségi per van folyamatban, megtámadták a közjegyzői záradékot és kérték a végrehajtás felfüggesztését. Ezenkívül rendőrségi vizsgálat is zajlik a hitelező Korona Kredit ellen, mely egyes információk szerint off-shore cég, és a a Seychelles-szigeteken van bejegyezve.)

Joggal feltételezhető az is, hogy az új “tulajdonosnak” nem azért van az ingatlanra szüksége, hogy fedél legyen a feje felett és beköltözzön. Azt is feltételezhető, hogy haszonszerzési cél motiválta, éppen úgy ahogyan a Korona Kredit-et, amikor eladta az otthont egy család feje fölül.

De nem is az a lényeg, hogy ki mit fizetett vagy nem fizetett ki és mekkora összeget, valamelyik uzsorás banknak, vagy hitelintézetnek, vagy pedig valamelyik horribilissá tornázott számlát követelő szolgáltatónak, – hanem a lényeg az Otthonvédelem alapvető elve; “A lakhatás emberi jog. És senkit nem lehet kilakoltatni egyetlen otthonából, semmiféle tartozás miatt.” Ahogyan Balázsékat sem.

Azoknak, akiket ki akarnak lakoltatni, erkölcsi joguk a küzdelem és akár a harc, az otthonuk védelmében. Balázs Tiborné is kijelentette: Nem megy el az otthonából. “Az életem árán is, de meg fogom védeni a lakásomat!”

2. A provokátor

Ám nemcsak a család tagjai, barátai meg az otthonvédők várakoztak a ház előtt. Hanem az új tulajdonos megbízottja és az ő úgynevezett “zártörő” embere is. Ez a “zártörő”, fiatal liberális kinézetű napszemüveges fickó, gyomorforgató módon hangosan provokálni kezdte Balázs Tibornét, és a visszataszító bankárszöveget kiabálta felé, mely szerint a “felvett kölcsönt vissza kell fizetni!” – Szó sem volt uzsorakamatról, szó sem volt eleve érvénytelen szerződésről, szó sem volt jogtalan haszonszerzésről, szó sem volt titkos tranzakciókról, sem rendőrségi, ügyészségi vizsgálatról.

Csak az lekezelő kapitalista bankárszöveg áradt a szájából, mindezt jó hangosan, hogy minden kamera lássa és hallja őt. Mondatait szándékosan hagytuk ki a videó beszámolóból, mert provokatív, pökhendi viselkedését nemcsak érzéketlennek és ízléstelennek tartjuk, de egyúttal típusosnak is!

És itt jelent meg az új elem az otthonvédelemben. A provokatőr. Ez feltételezésünk szerint azt jelenti, hogy már nemcsak az érintettek, s az otthonvédők és a média figyelmének fókuszába kerültek a kilakoltatási cselekmények, hanem a magyarság ellen dolgozó erők is egyre jobban figyelnek ezekre. A provokátorokról az Otthonvédő önkéntesek tudnak, és a megfelelő időben a nyilvánosságra is hozzák majd az őket érintő információkat.

3. A túlzottan magabiztos végrehajtó

13 óra előtt néhány perccel, megjelentek a rendőrök is. Ekkor a lakók, s az otthonvédők a média kíséretében visszahúzódtak az udvarba, közvetlenül a kiürítendő lakás ajtaja elé.

A Koppány csoport aktivistái, Balázsnével együtt elállták a bejáratot, testükkel védvén a családot a kilakoltatástól. Hatan voltak közvetlenül az ajtó előtt, egy kivétellel mindegyikük nő. Eszünkbe jutott az egri várvédők hősiessége a túlerővel szemben, 460 évvel ezelőtt. Ezek a bátor asszonyok méltó utódai az Egri nőknek.

13 óra után megjelent a kilakoltatási cselekményt foganatosítani szándékozó végrehajtó, dr. Zoltán Levente. Jelvény száma: 0024. A végrehajtást kérő “új tulajdonos” megbízottai kísérték, és a rendőrök is bejöttek az udvarba. Jelentős tumultus alakult ki a lakás bejárata előtt.

A végrehajtó nagyon magabiztosan viselkedett. Felszólította Balázsnét, valamint az otthonvédőket, hogy tegyék szabaddá a lakás bejáratát, aminek ők nem tettek eleget. A tömeg egyre szorosabbra fogta a gyűrűt. Szinte lépni sem lehetett a családtagoktól, az otthonvédőktől, a rendőröktől és a kameráikat intenzíven használó riporterektől.

Tumultus a lakás bejárata előtt

Ekkor a végrehajtó utasította a rendőröket, hogy kezdjék meg az igazoltatásokat.

Erre az otthonvédők fennhangon közölték a végrehajtóval, hogy; “A végrehajtó a rendőrt nem utasíthatja! A rendőr csak a végrehajtó testi épségét védi, de a rendőrnek a végrehajtó nem adhat parancsot! A rendőr csakis a szolgálati elöljáró utasításait köteles teljesíteni! – A rendőr a népet szolgálja és nem a végrehajtót!”

És ezután az otthonvédők szólították fel a végrehajtót, hogy ha már intézkedik, először is mutatkozzon be, igazolja magát, Mert senki nem tudja, hogy ő kicsoda. A végrehajtó nem volt hajlandó megmondani a nevét, bár a felszólításra kitűzte azonosító jelvényét. (Önkénteseinknek később csak néhány percükbe került kideríteniük a végrehajtó kilétét, elérhetőségeit.)

A helyszínen lévő rendőrök viszont nem voltak ellenségesek sem a kilakoltatandó családdal, sem az otthonvédőkkel, sem az újságírókkal szemben. Nyugodtan viselkedtek. Bár a feszültség a levegőben szinte tapintható volt.

Balogh Béla, a Koppány csoport vezetője, valamint Kozma József, a Jogsegély szolgálat vezetője jogi megoldásokat kerestek még most is, és győzködték a végrehajtót, hamarosan jogerősen is felfüggesztheti a kilakoltatást, mert a család jogi képviselője Dr. Ölveczky István ügyvéd már útban van ide a bíróságról, és ő hozni fogja a bíróság, vagy a közjegyző felfüggesztő végzését.

Közben az otthonvédők a lakás ajtajából továbbra sem mozdultak.

Dr. Ölveczky István, Kozma József és jobbszélen a végrehajtó: dr. Zoltán Levente. Jelvény száma: 0024.

Időközben megérkezett az ügyvéd, és hosszú percekig tartó szóbeli jogi küzdelem vette kezdetét. Ölveczky István és Kozma József folyamatosan telefonáltak a bíróságra és a közjegyzőhöz, hogy elérjék a kilakoltatás felfüggesztését. Hogy általuk meggyőzzék a végrehajtót, aki mindezidáig hajthatatlan volt.

Közben a háttérben az udvar közepén néhány otthonvédő kérte számon az új “tulajdonos” képviselőjét, olyan, számára érthetetlen dolgokat említve, mint erkölcs, emberség és hasonlók.

Eközben a végrehajtó azt kifogásolta, hogy titkosított beszélgetést nem tud folytatni, mert túl sokan vannak jelen. Nem beszélve a médiáról. Ezen meg is ütköztek néhányan, miért titkos a végrehajtó eljárása?

4. Hajszál híján tragédia

Ám most az otthonvédők utolsó jogi küzdelme is csődöt mondott. Sem a bíró, sem a közjegyző nem függesztette fel a kilakoltatást, s amikor az ügyvéd közölte Balázsnével ezt a lesújtó hírt, akkor az asszony röviden csak ennyit mondott: “Nem megyek ki!”

És egy pillanat alatt eltűnt a tömegben.

De, amikor a lakás ajtaja előtt a végrehajtó immáron utoljára felszólította az otthonvédőket, hogy hagyják szabadon a bejáratot, és ennek azok most sem tettek eleget, – s a végrehajtó ismételt utasítására komoly rendőri intézkedés fenyegetett, – tőlünk úgy másfél, két méterre, a szomszéd lakás teraszán megjelent Balázsné Mariann, és egy hatalmas konyhakést a hasának szorítva felkiáltott:

“Ide nézzenek! Ne jöjjön senki közelebb! Nem megyek ki a lakásból! Ha közelebb jön valaki, megölöm magam!”

Kollégánk azonnal leeresztette a videokamerát és rákiáltott: “Ne csinálj butaságot!! Nem éri meg!”

És akkor nagyon felgyorsultak az események. Az asszony fia, férje, családtagjai rohantak először oda, hogy kivegyék kezéből a kést.

A rendőrök nyugalma is egy pillanat alatt szertefoszlott és kétségbeesve próbálták megakadályozni a tragédiát, s az események elfajulását. Közös erővel elvették az asszonytól a hatalmas kést, valaki azt mondta, hogy a fia eközben meg is vágta magát.

Az apró terasz pillanatok alatt tele lett rendőrökkel

Az apró terasz pillanatok alatt tele lett rendőrökkel, minket hátra lökdöstek, de közben már a káosz kezdett eluralkodni az udvaron. Mindenki a terasz felé nyomult, a végrehajtót és a végrehajtást kérőt is szorongatni kezdték a jelenlévők.

A rendőrök ezalatt két karjánál fogva kivonszolták a teraszról és az udvarból a totális idegi összeomlás jeleit mutató asszonyt, aki közben folyamatosan a Korona Kreditet szidalmazta.

A ház elé az utcára vitték, ahonnan hívták a mentőket. Közben bezárták az otthonvédők elől a kaput, ám már azok se nagyon hallgattak a hatalom szavára és felháborodottan követelték, hogy engedjék őket a sokkos állapotban lévő asszonyhoz.

Az asszonyra odakint vigyázó rendőrök is szemmel láthatóan megrendültek, és nyugtatták az asszonyt, meg a család tagjait is.

Akkor jött ki Kozma József az udvarból, és közölte mindenkivel, hogy a mai kilakoltatás mégis csak elmarad. A végrehajtó, az új “tulajdonos” kérésére, egy hónappal elhalasztotta.

A végsőkig felforrósodott levegő lassan, nagyon lassan hűlni kezdett…

Még a rendőrök is nyugtatják a végsőkig felzaklatott asszonyt

5. Nem moshatja többé a kezét senki, hogy ő nem tehet semmiről.

A kilakoltatás elmaradt tehát, egy hónapra felfüggesztve. Ez részleges győzelem a családnak és az otthonvédőknek. Egy hónap alatt sok minden történhet.

A végrehajtó, azonban láthatóan cseppet sem érezte magát kényelmetlenül, és eszébe sem jutott, hogy saját hatáskörben elhalassza, felfüggessze a végrehajtást. Ezt csupán az új “tulajdonos” kérésére tette meg. A végrehajtót és az új “tulajdonost”, vagy annak képviselőjét láthatóan leginkább a média jelenléte zavarta csupán.

Hiszen a kilakoltatás hajszál híján öngyilkosságba torkollott. Melyet a család és a rendőrök szerencsére megakadályoztak.

Ugyanakkor meg kell jegyeznünk azt is, hogy az otthonvédők ideiglenes győzelme, vagyis a kilakoltatás elhalasztása, csupán Balázsné kétségbeesett cselekedetének köszönhető, mert a végrehajtást kérő most nem merte vállalni az esetleges erőszakos halál ódiumait.

Borotvaélen táncoltak az események szereplői. Kivétel nélkül mindenki: az adós, a vevő, a végrehajtó, de még a rendőrök is. Szó szerint egy hajszálon függött minden, – de most sikerült elkerülni a tragédiát. Ami talán csak a véletlenen múlott.

Ám egyszer a cérna elszakad, és vér folyik ismét! Eddigi információink szerint, már 29-en haltak bele a kilakoltatásokba!

De mi lesz, ha a következő kilakoltatáson az öngyilkos mást is magával akar vinni? És ezt meg is teszi. Ki vállalja akkor fel az újabb áldozatokért a felelősséget?

A környékbeliek, és a család jelenlévő tagjai már önállóan az otthonvédők részvétele nélkül is szervezkednek. Valaki azt mondta: 1 hónap múlva, 24 órás felügyeletet szerveznek meg a családnak, “de nem csupasz kézzel”!

És, akkor, ha a ház és környékbeliek valóban védekezni fognak és az események elszabadulnak, megkérdezzük ismét: Ki vállalja akkor fel az újabb áldozatokért a felelősséget?

A bankok? A bíró? A közjegyző? A végrehajtó? A rendőrség? Vagy netán az állam, a politikusok?

De nem moshatja többé a kezét senki, hogy ő nem tehet semmiről. Hogy ő csak azt csinálja, amit a kényszerűség diktál, amit a felettesei mondanak, vagy csak parancsot teljesít.

Az eddigi halálesetekért, s az ezután következőkért, s kilakoltatások családi tragédiáiért, – egyszer a bűnösök felelni fognak. Nem is olyan sokára…

Fort András / Audie – Szabad Riport Tudósító Iroda

***

Az esemény teljes, 51 fotóból álló képgalériája, “Győzelem, de milyen áron!” címmel; ITT látható. (Fotók: SzRTI)