VVO Tizedik rész; ISMÉTELT SORTÜZEK ÉS A MOLOTOV-KOKTÉL, MINT VÉGSŐ MEGOLDÁS

A kilakoltatások áldozatainak emlékére 💔

Tisztelt Olvasóink!

Ezen a tavaszon és nyáron, 21 fejezetben és teljes egészében leközöljük, Fort András; ‘VVO – VÉRREL VÉDETT OTTHONOK’ című regényének elektronikus, szerkesztői változatát.

Ezen a héten, – a 10-ik fejezet lesz látható.

Ám, ha valaki szeretné elolvasni egyben az egészet, – lehetősége van megvásárolni a teljes könyvet is.

Az E-regény részletes ismertetője, (recenziója), valamint a teljes E-könyv, (mind a 21 rész), megvásárlásának módja, az alábbi linken található;

szabadriport wordpress.com /2022/02/04/ vvo/

***

VVO – VÉRREL VÉDETT OTTHONOK

– A kilakoltatások áldozatainak emlékére –

(Homes protected with Blood)

(A RADIKÁLIS OTTHONVÉDŐK KEMÉNY AKCIÓI AZ ÖSSZEOMLÁS ELŐTTI ÉVEKBEN)

– Szerkesztői változat –

Történik Magyarországon, Budapesten, nyár elején, június 10-én. Az ‘Új Időszámítás Előtti’ 4.-ik évben, az Ötödik Nagy Mutáns Járvány után…

Folytatás…

***

VVO 10. – ISMÉTELT SORTÜZEK ÉS A MOLOTOV-KOKTÉL, MINT VÉGSŐ MEGOLDÁS


De nem sokáig nézelődhettek, mert egész sortűz kezdődött ismét, s a golyók sűrűn fütyültek körülöttük. Sok csapódott a homokzsákokba is, de azok most nem robbantak szét, lévén hogy ezek normál lövedékek voltak, nem Dum-dum golyók.

Krisztina mégis feljajdult. Egy lövedék elkapta a karját, de nem ment bele, csak súrolta. Ha preparált lőszer lett volna, lehet szétrobban, s leviszi az egész karját. Ám így még tudta mozgatni, bár vérzett, de egy kötözés után tovább tud majd küzdeni a többiekkel együtt.

A falon már minden önkéntes a homokzsák mellvéd mögött guggolt, vagy térdelt. Fel sem tudták emelni a fejüket a homokzsákok fölé, mert folyamatos lett a tüzelés odalentről. Legalább 30 fegyver ontotta a golyókat a falra. Ezek közül volt öt sorozatlövő is, öt M-16-os karabély, a többi pedig pisztoly.

Közben két rendőrsorfal indult el a fal felé folyamatosan tüzelve, odaértek a létrák végéhez és elkezdték felállítani azokat.

A védők pedig fel sem tudtak állni, nem tudtak mit kezdeni a helyzettel. Szó szerint a mellvéd mögé szögezte őket a hosszú sortűz.

– Le a falról! Le a falról! – üvöltötte Tamás.

Közben a segédeivel; Verával és Nimróddal, s még két udvari sráccal hordták kifelé a Molotov-koktélos ládákat a házból.
A védők özönlöttek lefelé a falról és Tamás parancsait követve félkörben felálltak a fal alatt tíz méterre, s vártak.

Tamásék mind a 8 védőcsoport elé leraktak egy kosár benzines palackot, mondván; “Használjátok, hogyha megpillantjátok a célpontokat a fal tetején. S mivel a fal teteje már üres volt, nem volt nehéz kitalálni, hogy kik lesznek ezek a ‘célpontok’.

A sokkolók által megsebesített két nőt is lehozták a onnan, mert még mindig csak nehezen tudtak mozogni. Besegítették őket a házba. Az Euronews két fős stábja követte őket. A többi tévés stáb és az egyéni tudósítók is kint maradtak az udvaron.
Beálltunk az önkéntesek mögé.

*

Nimród halott fiát is be akarta vitetni Tamás, de a férfi nem engedte. Vadul nézett Tamásra:

– Ha kell itt fogok meghalni a fiam holtteste fölött. De egy talpalatnyit sem fogok átadni az ellenségnek ebből a földből, amelyért az életét áldozta a fiam. Legalábbis, míg élek, nem. Krisztina odament hozzá. Szorosan átölelte. Nem szólt, csak együtt sírt vele.

Percek teltek el. A lövöldözés megszűnt, de a fal tetején nem tűnt fel egyetlen támadó sem. Az önkéntesek némán vártak. Mindegyik kezében egy-egy benzines palack.

Azon gondolkodtam, hogy Tamás miért parancsolta a fal tetején lévő őrhelyek kiürítését? Teljesen logikátlannak tűnik számomra, hisz a benzines palackokkal sokáig sakkban lehetne tartani a fal alatti külső teret. Ráadásul a palackot fedezékből is ki lehet hajítani, ha netán megint kitörne a lövöldözés.

Vajon ezzel a paranccsal megint hibát követ el Tamás? Kérdezem is tőle;

– Hibát? – kerekedik el a szeme. – Nem, nem. Egy másik utat választok. Majd meglátod miért.

Hitetlenkedve csóválom fejem…

Tamás megvereti a vállam. – Mindjárt kiderül, jól döntőttem-e. Én nem szeretem a félmegoldásokat.

Az orosz is hallván ezt a beszélgetést, elmosolyodott;

– Horoso – mondta. – Az lesz majd a nem semmi.

Néztem a fal tetejét. Tök üres volt. Egyetlen egy fegyveres támadó sem tűnt fel rajta. És ez a vészjósló csend…

– Krisztián! – szólította meg Tamás az egyik mellette álló fiút, aki jelek szerint a hadsegédjeként szolgált. – Lopakodj föl fiam a falra, s nézd meg az egyik résen, miafaszt csinálnak ezek odakint?

A fiú lassan elindult, vigyázva kapaszkodott fel a falétrán az állványokra. Bő rapperes ruhában volt, arcán maszk, de sapka nem volt rajta. Ez viszont gond volt, mert égő vörös hosszú haja messzire világított. Mint később megtudtam, a 20 éves Krisztián, a pesti Havanna lakótelepről jött, szinte csak úgy.

Igazi önkéntes volt. Neki nem volt semmilyen bedőlt hitele, nem fenyegette a kilakoltatás, hanem érzelmi alapon csatlakozott az Otthonvédőkhöz. Egyszerűen utálta, ha kilakoltatnak valakit, ha elveszik egyetlen otthonát. Ha a hidak alá kényszerítenek családokat, s elveszik gyerekeiket. Krisztián úgy vélte, hogy ez ellen az embertelen eljárás ellen harcolni kell. S most éppen ezt tette.

Lassan kúszott fel a létrán, s felérve kikukkantott a homokzsákok közötti résen. Néhány másodpercig mereven bámult kifelé, majd döbbenten ugrott fel. Mint, aki nem hisz szemének; felkiáltott, s pillanatok alatt szemével végigpásztázta az utcát.

– Aztakurvaélet! – kiáltotta. – Villámgyorsan megfordult, s halált megvető bátorsággal ugrott le a falról. S ezt nagyon jól tette, mert oda, ahol az imént állt, a következő másodpercben vagy 10 golyó csapódott be. Szitává lövik, ha nem elég gyors.

– Jönnek! – kiáltotta, amikor földet ért. – Itt vannak már a fal tövében. És még többen vannak! Tele van velük az utca!

Szinte tapintani lehetett a megdöbbenést a védők között. Zavartan egymásra néztek; Most mi lesz? “Még többen vannak… Tele van velük az utca…” Hogyan lehet ekkora támadó tömeg ellen eredményesen harcolni?

Nyilvánvaló, hogy sehogy. Ezt nem csak ők tudták, hanem mindenki. A tudósítók is. És a támadók is természetesen. Ezért nem siettek annyira. Szép komótosan indultak el, kaptattak föl a létrákon, mind a nyolcon. De félúton megálltak. Csak egyikük ment tovább fölfelé. A felderítő.

*

– Hát feladnátok?! – kiáltotta szemrehányóan Tamás, mikor látta, hogy a 8 védőcsoportban, vagy 4-en, 5-en már leteszik a földre a benzines palackokat. S tétovázva emelik is fel kezüket, megadásképpen.

– Krisztián fiam! – fordult a segédjéhez. – Mutasd meg nekik, hogyan kell ezt csinálni!

– Persze! – mosolyodott el Krisztián és lehajolt egy palackért. Felkapta. Baljában pedig egy öngyújtót tartott.

De már nem kellett sokáig várnia, mert, mintha ez így lett volna megszervezve, vele pont szemben, alig 8 méterre, a fal tetején feltűnt a felderítő sisakos feje.

– Most! – adta a parancsot Tamás.

A fiú villámgyorsan meggyújtotta az üvegből kilógó, benzinnel átitatott kanócot, mely sercegve kapott lángra. Nagy ívben eldobta a behatoló irányába.

Az éppen átlépett a homokzsák mellvédjén, s hátáról előre rántotta a karabélyt, hogy célba vegye a lent állókat.

A palack suttyogva, fekete csíkot húzva, pörögve repült felé, majd becsapódott közvetlenül mellette a homokzsákon. Onnan lepattant a fapadozatra, a fegyveres lábai elé és felrobbant.

Eleven tűz borította be a fal tetejét, a fa állványzat egy kétméteres területen vadul lángolni kezdett. Már a fegyveres lábait nyaldosta.

De az, úgy tűnik nem fogta fel a helyzetet, mert nem kezdett el toporzékolni, hanem a fegyverével komótosan célba vette Krisztiánt. Erre a fiú tigrisugrással vetette magát odébb.

De végül a fegyveres nem húzta meg a ravaszt, hanem ehelyett meglepően gyorsan ugrálni kezdett. Bal lábán lángolt már a nadrág, egészen fel, a derekáig. A fegyvert eldobta, s a lábán égő lángokat csapkodta. Fehér csomók ragadtak a nadrágja szárára, sercegve égtek, s lángoló cseppekben folytak lefelé.

Döbbenten néztem. Mi a franc ez? Később tudtam meg, hogy Tamásék ‘feltuningolták’ a benzines palackokat, apróra vágott habszivacs darabokkal.

A gyújtó keverékbe tömködték bele, még a dugóval történt lezárás előtt. Mindegyikbe vagy 5-öt,6-ot. Hogy még jobban égjen és ragadjon a gyújtó elegy.

S ez nagyon hatásos, és lesöpörhetetlen volt.

S ahogy őrülten ugrált a fegyveres, ettől a ragadó pokoltól való megszabadulásának vágyában, le is esett az állványról. Be az udvarra, egyenesen Tamásék lábai elé. Ahol egyre jobban lángolt és üvöltözött.

– Oltsd el! – mondta Tamás Krisztiánnak, miközben megbizonyosodott róla, hogy egyelőre nem követi senki a fegyverest.

– Talán visszarettentek a gyújtó palackoktól?

Krisztián kikapta a benzines ládából az egyik poroltót és eloltotta a fegyverest nyaldosó tüzet. Az nyöszörgött a sisak alatt. Krisztián levette róla, s látta azt is, hogy felesleges megkötözni, mert nincs magánál teljesen. De, azért a fegyvert kivette a kezéből. Adta Tamásnak. Ez meglepően egy másik tipus volt.

Egy AMD 7.62-es régi tipusú ejtőernyős géppisztoly, kihajtható válltámasszal. Nagy pusztítást tudott volna végezni ezzel a védők között, ha ha lett volna ideje néhány sorozatra. Így viszont legyőzte a géppisztolyt egy egyszerű benzines palack, ahogyan azelőtt akár a tankokat is.

(Kétharmad rész benzin, egyharmad gázolaj, üres üvegnyak a törés, robbanás, megkönnyítésére, dugó, benzinnel átitatott kanóc, – Wiki recept,) + a gyúelegyben úszó habszivacsdarabok. – Ez most az Otthonvédő Önkéntesek végső megoldása a házfoglalók, a kilakoltatók ellen.)

Folytatjuk…

Admin névjegye

Az Igazság semmitől sem fél! - Csak attól, ha elhallgatják.
Kategória: HÍREK | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Hozzászólások - (Figyelem! A hozzászólások megjelenéséhez némi idő kell).

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s