Világfórum a vízről – ‘Elegendő víz nélkül, nincs fenntartható fejlődés’

desert_glass

Csak egy példa arra, hogy a víz hiánya, mekkora konfliktusokat okozhat; A súlyos aszály Szíriában mintegy másfél millió embert kényszerített be a városokba, ami társadalmi robbanásba, végül polgárháborúba torkollott… Így a szíriai válság, már besorolható a “Vízháborúk” hosszú sora közé, – amelyek egyre súlyosabbak, s véresebbek lehetnek. – (SzRTI)

Áder János megnyitotta Dél-Koreában a 7. Víz Világfórumot

D_NOE20150412019

Tegu, – Dél-Korea, 2015. április 12. Áder János köztársasági elnök megnyitó beszédet mond a 7. Víz Világfórumon a dél-koreai Teguban 2015. április 12-én. Az államfő nemzetközi megállapodás megalkotására tett javaslatot a közös vízgyűjtő területek használatára. MTI Fotó: Bruzák Noémi

Elegendő víz nélkül nincs fenntartható fejlődés” – mondta Áder János államfő vasárnap a dél-koreai Teguban, a 7. Víz Világfórumon elmondott nyitó beszédében, amelyben a többi közt részletes nemzetközi megállapodás megalkotására tett javaslatot a közös vízgyűjtő területek használatára.

A magyar köztársasági elnök a világ legjelentősebb vízügyi tanácskozásán felszólalva úgy ítélte meg: a helyi vagy regionális megoldások már nem elégségesek a vízügyi válságok és problémák kezelésére. Áder János ezért az ENSZ keretén belül született megoldásokat egy globális vízügyi szervezet felállításával tenné még hatékonyabbá.

Az államfő úgy fogalmazott, hogy “a Földet kibillentettük egyensúlyi állapotából”. Rámutatott arra is, hogy tíz év múlva csaknem kétmilliárd ember él majd vízhiányos területen, de az emberiség csaknem negyven százaléka már most is osztott vízgyűjtő területről szerzi be forrásait, közöttük sok helyen pedig már “elindult a marakodás”.

A Világgazdasági Fórum az idei jelentésében a világot fenyegető legnagyobb kockázatként a vízügyi válságot jelölte meg – emlékeztetett az államfő, aki a Föld számos pontjáról hozott példákat arra, hogy már most jelentős probléma a víz kezelése, akár aszályról, akár áradásról van szó.

Dél-Korea “mellbevágó” adatait idézve kijelentette: jobb helyet nehezen találhattak volna a világfórumnak, mint a hol szárazsággal, hol pedig jelentős esőzéssel küzdő országban. Szólt Szíriáról is, ahol az aszály űzött mintegy másfél millió embert a városokba, ami társadalmi robbanásba, végül polgárháborúba torkollott.

“Újabb és újabb figyelmeztetéseket kapunk a természettől, hogy ez így nem mehet tovább” – jelentette ki, hangsúlyozva a cselekvés fontosságát. Áder János szerint az emberiségnek nemcsak a probléma súlyosbodását kell elkerülnie, de “a részben általunk átalakított” helyzethez is meg kell tanulnia alkalmazkodni. Csak így kerülhetők el a vízszerzés érdekében folytatott háborúk, vagy az, hogy még több ember haljon meg szennyezett vizektől, hogy sok helyen elvesszen a jelenlegi élővilág.

Az államfő szólt Magyarországról is, amely – mint mondta – szintén érzi a klímaváltozás hatását. Elmondta: az ország hiába óvja a vízbázisait, ha a környezete nem teszi azt, ezért Magyarország két- és többoldalú megállapodásokkal igyekszik elkerülni a közös vízhasználatból adódó konfliktusokat a szomszédos országokkal.

***

A konferencián Pak Gun Hje dél-koreai elnök a többi közt arra mutatott rá, hogy országát jelentősen érinti a klímaváltozás, amely vízproblémákat is okoz. A kérdés kezelésére nemzetközi megoldásokat szorgalmazott, és a többi közt a tudomány és a technológia fejlődésének fontosságát hangsúlyozta.

Benedito Braga, a Víz Világtanács elnöke többekkel együtt azt hangsúlyozta, hogy hamarosan a megfelelő minőségű és mennyiségű vízhez való hozzájutás jelenti majd a legjelentősebb problémát az emberiség számára.

A konferencián felszólalt többek között Ángel Gurría, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkára, Jan Eliasson ENSZ-főtitkárhelyettes, de ismertette országa problémáit és megoldásait Türkmenisztán, Tádzsikisztán, Etiópia elnöke és Marokkó miniszterelnöke is.

Dél-Koreában különösen fontos kérdés lett a környezetvédelem és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése, az ország ugyanis 1990 és 2005 között megkétszerezte emisszióját. Ez döntő részt amiatt történt, hogy lakossága az 1960-as évek óta megduplázódott, mintegy 50 millióra nőtt, miközben az egy főre jutó GDP-jét az ország 79 dollárról 33 ezerre növelte. A világ 13. legnagyobb gazdasága a károsanyag-kibocsátás terén is élen jár.

A klímaváltozás itt különösen érezteti hatását: Dél-Korea átlaghőmérséklete jóval a világátlag felett emelkedett, de folyamatosan nő a csapadék mennyisége is, száz év alatt 27 százalékkal. A legfontosabb feladat a vízminőség javítása, ezért a kormányzatnak a kilencvenes évek közepétől van programja a vízforrások kezelésére, megóvására, a bakteriológiailag is tiszta ivóvíz biztosítására.

***

A háromévente megrendezendő világfórum a vízzel kapcsolatos kérdések legnagyobb konferenciája. Az idei, Víz a jövőnk számára mottóval megrendezett tanácskozásra több mint százötven országból érkeztek jogalkotók, helyi vagy nagyobb területre rálátó döntéshozók. A konferencia április 17-éig tart.

A Víz Világfórumot szervező ernyőszervezet, a Víz Világtanács (WWC) 1996-ban jött létre, tagjai között tud professzionális technikai társaságokat, vállalatokat, bankokat, tudományos szervezeteket, valamint kormányzati és civil szervezeteket is. Csaknem háromszáz tagja között van a magyarországi Belügyminisztérium és a Fővárosi Vízművek is.

Áder Jánost a konferencia vasárnapi megnyitója után fogadja Synn Ilhi, a Keimyung Egyetem rektora, valamint Lee Jae Nyung, a tegui magyar-koreai baráti társaság elnöke.

Az államfő hétfőn megbeszélést folytat Benedito Bragával, a Víz Világtanács elnökével, Yvo de Boerrel, a fejlődő országokat segítő Global Green Growth Intézet (GGGI) főigazgatójával. Ezt követően Áder János tárgyal Thomas P. Bostick altábornaggyal, az Egyesült Államok Szárazföldi Haderejének műszaki főnökével, műszaki csapatainak parancsnokával.

Áder János kedden Pak Gun Hje dél-koreai köztársasági elnökkel találkozik, majd továbbutazik Mongóliába.

***

És alább egy élő példa arra, hogy a ‘Vízválság’ már a fejlett országokat is elérte:

Kezdődik a ‘Vízválság’ Amerikában is – Vízkorlátozást rendelt el Kalifornia kormányzója

California-water-drilling-boom

A súlyos aszály miatt vízkorlátozást rendelt el múlt szerdán Kalifornia kormányzója. Az állam történetében még nem volt példa hasonló intézkedésre.

A településeknek 25 százalékkal kell csökkenteniük a vízfelhasználásukat. A Jerry Brown kormányzó által elrendelt korlátozás a lakosságra, a vállalatokra, a farmerekre és más fogyasztókra egyaránt kiterjed. Az egyetemi városoknak, golfpályáknak, temetőknek és más parkos területeknek jelentősen korlátozniuk kell a fogyasztást.

Az önkormányzatoknak 465 hektáron a gyepet szárazságtűrő tereprendezéssel kell felváltaniuk, és kedvezményes programokat kell indítaniuk annak érdekében, hogy a fogyasztók a sok vizet fogyasztó berendezéseiket takarékosokkal váltsák fel. A központi sávelosztók öntözése tilos.

Brown szerint a történelmi szárazság példátlan lépéseket követel meg. A kormányzó azt követően döntött így, hogy a márciusi mérésekből kiderült: a Sierra Nevada hegység egyre fogyatkozó hótakarója mindössze 19 százaléka az évszak történelmi átlagának. A hegyekben lévő hó mennyisége jelentősen alatta marad az 1977-ben és 2014-ben mért 25 százalékos negatív rekordnak.

Minden jel arra mutat, hogy tartós vízhiány fenyegeti az USA eddig leggazdagabb és legfejlettebb államát. Erre utal az is, hogy a szárazságtűrő növények telepítésével készülnek föl az elkövetkező vízhiányos, – félsivagatos időkre.

És az iható édesvíz egyre fogy. Nemcsak Amerikában, hanem szerte a világon, így Európában is.

MTI – SzRTI

Advertisements

Admin névjegye

Az Igazság semmitől sem fél! - Csak attól, ha elhallgatják.
Galéria | Kategória: BELFÖLD, HÍREK, KÜLFÖLD | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.