A Dalai Láma nem akar újjászületni – Kína viszont nem adja a folyók bölcsőjét

nmistaken Child at enthronement ceremony, Photo : Ven. Thubten Lhundup

A nyugati média hisztérikusan adta hírül a Dalai Láma elhatározását; “Nem születek újjá, ha Tibet nem lesz szabad.”

Vagyis szó szerint megtagadja, hogy újjászülessen, ha Tibet nem nyeri el függetlenségét Kínától.

1. A nyugatiak ismét diktálni akarnak Kínának, – most a száműzött vallási vezetőn keresztül

“Csaknem öt évszázada van dalai lámánk. A 14. Dalai Láma most nagyon népszerű. Legyen ő az utolsó. Ha egy gyenge utód következik, csak lejáratja a Dalai Lámát. A Tibeti Buddhizmus nem egy egyéntől függ. Nagyon jó a szervezeti struktúránk, magasan képzett szerzeteseink és növendékeink vannak” – magyarázta egy interjúban Tendzin Gyaco, a jelenlegi Dalai Láma.

Kína a nyilatkozatra reagálva felszólította a Dalai Lámát; “Tartsa tiszteletben az újjászületés történelmi gyakorlatát!”

Hua Csun-csing külügyi szóvivő kijelentette:

“Kína a vallás- és véleményszabadság politikáját követi és ez természetesen magában foglalja azoknak az eljárásoknak a tiszteletben tartását, amelyeket a tibeti buddhisták gyakorolnak”.

Hangsúlyozta; “A régi hagyománynak megfelelően a dalai láma címét a központi kormány adományozza. A jelenlegi tibeti szellemi vezetőnek burkolt szándékai vannak, igyekszik aláásni a hagyományos rendet, és tagadja a Tibeti Buddhizmus történetét.”

A kínai vezetés úgy gondolja: “Ha száműzetésben élő tibeti szellemi vezető megtagadja a hagyomány követését, Kínának jogában áll saját vallási vezetőt kinevezni.”

Mint, ahogy azt meg is tette majd 20 évvel ezelőtt a második legfőbb tibeti buddhista vallási méltóság; a Pancsen Láma utódlása ügyében is. A tibetiek meghirdették a reinkarnációt egy általuk önhatalmúlag kijelölt fiú személyében, akit a kínai kormányzat viszont nem fogadott el. Az állítólagos láma-reinkarnációt őrizetbe vették és helyette a kínai jelöltet bocsájtották reinkarnáció útjára, vagyis ő lett a második tibeti buddhista méltóság; a Pancsen Láma.

Egyes nyugati szakértők szerint megtörténhet, hogy Kína megengedi a Dalai Lámának a Tibetbe való visszatérést. Richard Barnett, a Columbia Egyetem Tibet-szakértője azt mondta:

“Jól tennék a kínaiak, ha visszaengednék a Dalai Lámát Tibetbe.” – Szerinte a Dalai Láma most abban a helyzetben van, hogy diktálhat Pekingnek. Nélküle ugyanis Kína nem tud semmit tenni Tibet ügyében.

2. A Dalai Láma megtagadta a Buddhizmust

Naiv elképzelés azt gondolni, hogy a Dalai Láma diktálhat Pekingnek. – Peking jogosan úgy véli, hogy a Dalai Láma tagadja a Tibeti Buddhizmus történetét. És nyíltan meg is tagadta a Buddhizmust. Hiszen kifejezetten nehéz is lesz az újjászületése, – sőt lehetetlen, – ha a Láma nem Buddhához, hanem egy másik istenhez imádkozik:

A Dalai Láma a jeruzsálemi Siratófalnál - Fotó -forum.china.org.cn

3. Kína viszont nem adja a folyók bölcsőjét – Célja: a vízkészletek kézben tartása

A hátterek vizsgálatakor kiderül: hogy Tibet függetlenségének ismételt forszírozásával a Nyugat meg kívánja fosztani Kínát a vízkészleteinek forrásától. Ha Tibet önállóvá válna, – Kína nem ellenőrizhetné tovább ezt a hatalmas hegységet, a kelet-ázsiai folyók bölcsőjét. Pedig ez létfontosságú Kína számára.

A himalájai térség gazdag vízkészletei stratégiai jelentőséggel bírnak, mivel a hatalmas ország óriási területei aszályosak, köztük viszonylag sűrűn lakott vidékek is. Tibet viszont, illetve a korábban Tibethez tartozó mai Csinghaj tartomány Ázsia legnagyobb folyóinak bölcsője. Itt ered többek között az Indus, a Mekong, a Jangce, a Sárga-folyó és a Brahmaputra.

A globális felmelegedéssel súlyosbodnak a vízellátás problémái Kínában és sok más ázsiai országban is.

A tibeti vízkészletek Kína teljes készletének egyharmadát teszik ki. A jövőt tekintve pedig: A Tibeti fennsík bőséges vizei lehetővé teszik majd Kína számára, hogy elvezesse a vizet az aszályosabb területeire is.

A kelet-ázsiai folyók bölcsője

Az elképzelés lényege az, hogy hatalmas gátrendszerrel fel kellene duzzasztani a Brahmaputra – tibeti nevén Jarlung Cangpo – vizét, és a duzzasztóműből fokozatosan el kellene vezetni a víz egy részét az erősen elszennyeződött és egyre kisebb vízhozamú Sárga-folyóba.

Tibet kézben tartásával Kína ellenőrzi e folyók forrásvidékét, így azt is megengedheti magának, hogy gigantikus vízerőmű projekteket valósítson meg e folyók alsóbb szakaszain. Ezek az erőművek nélkülözhetetlenek a kínai gazdasági növekedés fenntartásában.

A két évtizede tartó, rekordsebességű gazdasági növekedés miatt súlyosan szennyezett levegőjű országnak fontos célja, hogy 2020-ra megújítható forrásokból fedezze energiaszükségletének legalább 15 százalékát. A kínai stratégiai tervezők főleg a vízenergia felhasználására alapoznak e cél követésében és e terveikben is elsősorban Tibet vízkészleteire számítanak.

Tehát, ha a Dalai Láma; Tendzin Gyaco valóban nem akar újjászületni, – majd újjászületik helyette más, – s Kelet-Ázsia vizeinek bölcsője, a Mennyei Birodalom kezében marad.

Szabad Riport/Arató Péter

Források: Ria Novoszyi, Welt am Sonntag, Al-Jazeera, MTI, Reuters, Transindex.ro, AFP, dpa, AP, Forum.china.org.cn, CRI
Reklámok

Admin névjegye

Az Igazság semmitől sem fél! - Csak attól, ha elhallgatják.
Galéria | Kategória: CIKKEK, ELEMZÉSEK / ÖSSZEFOGLALÓK, SZRTI | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.