A Kúria június 16-i döntése – és annak jogi, s pénzügyi vonzatai – MTI

A Kúria döntött Fotó MTI Szigetváry Zsolt

A Kúria döntött – Fotó: MTI – Szigetváry Zsolt

Tartalom: A döntés. – Erősödő forint és banki részvények. – Elemzői vélemények. – A Bankszövetség is megszólalt.

Budapest 2014 június 16.

1. A döntés

Kúria: tisztességtelen az árfolyamrés, szigorú feltételekhez kötött az egyoldalú szerződésmódosítás.

A devizahiteleknél alkalmazott árfolyamrés tisztességtelen, az árfolyamkockázat tisztességessége azonban csak akkor vizsgálható, ha a pénzintézet nem megfelelő tájékoztatása miatt az átlagos fogyasztó számára a szerződés erre vonatkozó része nem érthető. Az egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége pedig nagyon szigorú feltételekhez kötött – mondta ki a Kúria hétfői jogegységi döntésében.

A Kúria hétfői sajtótájékoztatóján Simonné Gombos Katalin, a Kúria polgári kollégiumának szóvivője kifejtette: a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződés azon rendelkezése, amely szerint az árfolyamkockázatot – a kedvezőbb kamatmérték ellenében – korlátozás nélkül a fogyasztó viseli, a főszolgáltatás körébe tartozó szerződéses rendelkezés, amelynek a tisztességtelensége általában nem vizsgálható. Csak akkor, ha az általánosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó számára annak tartalma a szerződéskötéskor nem volt világos a szerződés szövegezése, vagy a pénzügyi intézménytől kapott tájékoztatás miatt.

Ha mindezek miatt a fogyasztó alappal gondolhatta, hogy az árfolyamkockázat nem valós, vagy az őt csak korlátozott mértékben terheli, a szerződésnek az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése tisztességtelen, aminek következtében a szerződés részlegesen, vagy teljesen érvénytelen – mondta a szóvivő.

Kérdésre válaszolva Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője azt emelte ki, hogy e vonatkozásban a bizonyítási teher a fogyasztóé: elvi lehetősége ugyan van arra, hogy bizonyítsa, nem kapott megfelelő tájékoztatást, de álláspontja szerint ez ritkán sikerülhet. A bíróságoknak pedig erről esetenként kell majd dönteniük.

Egy másik kérdésre válaszolva elmondta azt is, hogy az árfolyamkockázat problémáját a Kúria döntése nem oldja meg, márpedig az adósok terheinek több mint 80 százaléka az árfolyamkockázatból ered, csak 16 százaléka az egyoldalú szerződésmódosításból, 1-2 százaléka pedig az árfolyamrésből. Wellmann György szerint a jogalkotás megoldhatja ezt a kérdést. A Kúriának nem feladata, hogy ötleteket adjon, csak ha ilyen kérés felmerül, de a sajtóban lehetett olvasni például a hitelek forintosításáról.

A jogegységi döntés kitér arra is, hogy az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződéses rendelkezéseknek meg kell felelniük a Kúria polgári kollégiuma egy korábbi véleményében megfogalmazott szigorú, tételes oklistának.

A hivatkozott vélemény tartalmazza az egyértelmű és érthető megfogalmazás, a tételes meghatározás, az objektivitás, a ténylegesség és arányosság, az átláthatóság, a felmondhatóság és a szimmetria elvét, és ha ezeknek a szerződés egyoldalú módosítást szabályozó rendelkezései nem felelnek meg, akkor tisztességtelenek és ezért érvénytelenek, vagyis ezek figyelmen kívül hagyásával kell újraszámolni a szerződést.

Ezen elvek alapján az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét szabályozó szerződéses rendelkezések akkor nem tisztességtelenek, ha azok a fogyasztó számára világosan és érthetően meghatározzák, hogy a hivatkozott véleménynek megfelelő ok-listában megjelölt körülmények változásai milyen módon és mértékben hatnak ki a fogyasztó fizetési kötelezettségére. (Az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó rendelkezések tették lehetővé például a kamatemelést.)

Wellmann György kiemelte: a jogegységi határozatnak az egyoldalú szerződésmódosítással kapcsolatos része a legfontosabb, mert a kollégiumi véleményben, illetve jogegységi döntésben rögzített szigorú feltételeknek szerinte nagyon kevés szerződés fog megfelelni, így többnyire tisztességtelennek minősülnek.

Simonné Gombos Katalin kiemelte: a döntés alapján tisztességtelen az árfolyamrés, helyette a Kásler-ügyben nemrég született döntéssel összhangban a polgári törvénykönyvnek megfelelően a Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamát kell alkalmazni.

A hitel folyósításakor a pénzügyi intézmény által meghatározott vételi, törlesztésekkor pedig az eladási árfolyamok alkalmazása tisztességtelen, mert ezekkel szemben nem áll a fogyasztónak közvetlenül nyújtott szolgáltatás, így az számára indokolatlan költséget jelent. Továbbá e rendelkezések azért is tisztességtelenek, mert alkalmazásuk gazdasági indoka a fogyasztó számára nem világos, nem érthető, nem átlátható.

Wellmann György elmondta, hogy a jogegységi határozat nyomán bonyolult elszámolási viszonyok alakulhatnak ki, az egyes hiteleknél “az egész eddigi elszámolás borul”. Feltehetően a bank az új elszámolással megkeresi az érintett adósokat, akik ezt vagy elfogadják, vagy bírósághoz, illetve pénzügyi békéltető testülethez fordulnak. A bíróság azonban csak határozott, összegszerű keresti kérelemről tud dönteni, amit az adósoknak ezekben az ügyekben nem könnyű kiszámolniuk. A kollégiumvezető hozzátette: a mostani határozattal végleg elhárult az akadály a jogalkotás elől, “a jogalkotásra hárul az a feladat, hogy most ezt a helyzetet megoldja”; ezért nem ajánlaná a devizahiteleseknek, hogy további pereket indítsanak, meg kellene várniuk a jogalkotást.

Wellmann György kitért arra is, hogy a bíróság nem a közgazdasági racionalitást, igazságosságot vette figyelembe, hanem arról döntött, hogy tisztességtelen-e az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tévő szerződéses kikötés, és ha igen, akkor érvénytelen, kimarad a szerződésből. Így a bankok azt a szerződésmódosítást sem tudják megtenni, amely közgazdaságilag, pénzügyileg indokolt lenne, ami a bankok számára “nagyon hátrányos és igazságtalan” lenne. A kollégiumvezető szerint ezért a jogalkotónak méltányos megoldást kell találnia, például törvényben előírni, hogy csak a referenciakamathoz kötött módosításokat lehessen a bankoknak érvényesíteniük.

Arra a kérdésre, hogy a jogalkotó hozhat-e olyan törvényt, amely szerint az árfolyamrés visszajár, a kollégiumvezető úgy válaszolt: “szerintem igen”.

Wellmann György arra a kérdésre, hogy a jogegységi döntés mely szerződésekre vonatkozik, elmondta: a devizahiteles fogyasztói kölcsönszerződések vonatkozásában minden magyar bíróságra kötelező, míg például a lízingszerződéseknél – melyeknek vannak speciális elemei – az adott ügyben eljáró bíró dönti el, hogy mennyiben alkalmazza a jogegységi döntést.

2. Erősödött az OTP részvénye a Kúria jogegységi döntése után

Csányi Sándor az OTP elnöke a leggazdagabb Magyarországon

Csányi Sándor az OTP elnöke, a leggazdagabb Magyarországon

Erősödni kezdett az OTP részvénye a Kúria jogegységi döntésének hétfői bejelentése után, később azonban kissé korrigált az árfolyam.

A részvények ára nem sokkal 13 óra előtt 4440 forint volt, 13 óta után 10 perccel 4540 forinton állt.

3. Átmeneti forinterősödés

Hirtelen, a devizahitelekről hozott kúriai döntés után nagyot erősödött a forint hétfőn kora délután a főbb devizákkal szemben a bankközi kereskedésben, de rövid időn belül korrigáltak az árfolyamok.

Az euró árfolyama 307,75 forintról 306,92 forintra, a dolláré 227,40 forint környékéről 226,60 forintra változott, de negyedórán belül korrigáltak az árfolyamok: az euró 13 óra 20 perckor 307,58 forinton állt, a dollár 227,14 forinton.

4. Elemzők: egyelőre nem lehet számszerűsíteni a bankszektorra vonatkozó terheket

Egyelőre nem lehet számszerűsíteni a bankszektorra vonatkozó terheket a Kúria hétfői jogegységi döntése nyomán – mondták az MTI által megkérdezett piaci elemzők.

Kuti Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője elmondta: a Kúria az árfolyamrést tisztességtelennek minősítette, ami egybevág a múlt héten a Kásler-ügyben hozott döntésével. Az árfolyamkockázat és az egyoldalú szerződésmódosítás kérdésében született döntésével viszont a legfelsőbb bírói fórum nem hozott egységes, minden szerződésre automatikusan kiterjedő döntést.

Ugyanezen az állásponton volt Réczey Zoltán, a Buda-Cash Brókerház elemzője is, aki szerint a fő kérdést nyitva hagyta a Kúria azzal, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességtelenségét nem állapította meg. Hozzátette, hogy ez akár kedvező is lehet a bankokra nézve.

Mindkét elemző hangsúlyozta: most a kormányon van a sor, a kérdés, hogy mi lesz a válasza a Kúria döntésére.

5. A Magyar Bankszövetség főtitkárának sajtótájékoztatója

A Bankszövetség sajtótájékoztatója a Kúria döntésével kapcsolatban Fotó MTI Szigetváry Zsolt

A Bankszövetség sajtótájékoztatója, a Kúria döntésével kapcsolatban. – Fotó: MTI – Szigetváry Zsolt

Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára és Sütő Ágnes a Bankszövetség kommunikációs vezetője sajtótájékoztatót tartottak a Kúria deviza alapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos jogegységi döntéséről a Magyar Bankszövetség székházában 2014. június 16-án.

A Magyar Bankszövetség szerint a Kúria hétfői döntése méltánytalan volt, de a bankszövetség elfogadja – mondta Kovács Levente. Hangsúlyozta: a jelzálogalapú lakossági devizahitelek esetében az árfolyamrés alkalmazása szakmailag indokolt volt, ezek a kölcsönök hosszú futamidejűek, a devizapozíciók fedezése jelentős költségekkel jár a bankoknak, ezeket fedezte részben az árfolyamrés is.

Kovács Levente rámutatott: olyan megoldás kellene a devizahitelesek problémáira, amely társadalmilag méltányos, végrehajtható és végleges megoldást jelentene, és ami a bankrendszer számára nem jár elviselhetetlen terhekkel.

A jelzálogalapú lakossági devizahitelek esetében az árfolyamrés alkalmazása szakmailag indokolt volt, ezek a kölcsönök hosszú futamidejűek, a devizapozíciók fedezése jelentős költségekkel jár a bankoknak, ezeket fedezte részben az árfolyamrés is.

A Kúria döntését óriási várakozás előzte meg – mondta Kovács Levente, hozzáfűzve: a bankszövetség szerint fontos döntés volt, hogy a Kúria szerint a deviza alapú jelzáloghitelek valós termékek, amelyeket vissza kell fizetni. A Magyar Bankszövetség szerint az árfolyamrés ügyében hibás döntés született, az árfolyamkockázattal kapcsolatos határozat azonban a bankok megítélését erősítette meg – emelte ki.

A bankszövetség szerint a Kúria hétfői döntése az árfolyamrés kapcsán szakmailag indokolatlan, a bankoknak így most meg kell fizetniük 15-20 évre az átváltási költségeket, ami a devizapozíciók fedezése kapcsán náluk jelentkezik.

Az árfolyamkockázat kezelésével kapcsolatos ítélettel a bankszövetség egyetért – tette hozzá.

Kovács Levente kiemelte: a bankszektor eddig is úgy működött, hogy minden szabályt betartott.

A kormánytól a Magyar Bankszövetség azt várja, hogy szakmai és végleges megoldás szülessen, melynek során a kabinet korábbi ígéreteire alapozva a forinthitelesek nem járhatnak rosszabbul, mint a gondban lévő devizahitelesek – szögezte le.

Kovács Levente szerint rövid idő áll rendelkezésre a végleges megoldásig, ezért úgy vélte, nincs értelme új pereket indítani, “bedőlni megtévesztő ígéreteknek”.

A főtitkár szerint várhatóan “automatikusan végrehajtható megoldás” születik, ezért minden banki ügyfélnek érdeke, hogy mihamarabb visszatérjen a hitelüket rendesen törlesztő ügyfelek közé, hiszen a szerződések tovább élnek majd.

Arra kérdésre, hogy Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője bejelentette: őszre már végleges megoldás születik, melynek során a bankoktól mindent visszavesznek, amit azok jogtalanul megszereztek, a főtitkár közölte: készek a tárgyalásokra a kormányzattal, négy éve folyamatosan egyeztetnek, az eddigi gazdasági megoldások helyett most a jogtechnikai megoldások ideje jött el.

MTI – Szabad Riport

Advertisements

Admin névjegye

Az Igazság semmitől sem fél! - Csak attól, ha elhallgatják.
Galéria | Kategória: BELFÖLD, HÍREK, SZRTI | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.