Szakjogász véleménye, – az Európai Bíróság április 30-dikai döntéséről

Szakjogász véleménye az Európai Bíróság április 30-i döntéséről

…”Kérelem hiányában nem volt vizsgálva az EU Bíróság előtt a devizaalapúnak nevezett hitelek minősítése, azaz az, hogy devizahitelnek vagy forinthitelnek minősülnek, amelynek meghatározó jelentősége lehet az adósok terhei tekintetében….

Nem lett a vizsgálat tárgyává tárva, hogy a bankok kellő időben a Svájci Nemzeti Bank Elnöke által figyelmeztetve lettek a magyarországi tömeges szerződésbedőlés veszélyére és hogy ennek figyelmen kívül hagyása milyen mértékben teszi felelőssé őket…”

Az Európai Bíróság 2014. április 3o. döntése – Vélemény

A döntés szerint nem tisztességes a laikus adós számára nem átlátható szerződés, azaz az ebben a tartalmi részben tisztességtelen:

Az eddig megismert különböző bank által szerkesztett kölcsönszerződések szövegezése minden csak nem egyértelmű és nem világos. A különböző jogi, pü, és közgazdasági fogalmakkal, képletekkel teletűzdelt szerződés véleményünk szerint, úgy ahogy van teljes terjedelmében tisztességtelen.

A szerződések szövege olyan bonyolult és olyan szakzsargont tartalmaz, amelyhez az átlagos műveltségű adós megértési képessége kevés.

Hogy mennyire bonyolult a szerződési tartalom mi sem mutatja jobban, hogy a legtöbb esetben a bank maga sem tudja pontosan kiszámolni az aktuális tartozást, és nem tudja bizonyítani a változás számtani mértékét.

Az árfolyamrés, mint ellentételezés nélküli ellenszolgáltatás:

A bíróság véleménye szerint ez lehet tisztességtelen feltétel.

Az árfolyamrés a Kúria korábbi döntése értelmében a kölcsönösszeg része. Ha tisztességtelen figyelmen kívül kell hagyni.

Ez esetben a hazai jog szerint nincs meghatározott kölcsönösszeg megjelölve a szerződésben, amely a korrigálhatatlan semmisséget vonja maga után.

A határozott kölcsönösszeg megjelölése a szerződő felek kizárólagos joga, amelyet helyettük még a bíróság sem pótolhat.

Erre a magyar jog sem ad lehetőséget.

Ha eltekintünk attól, hogy az EU Irányelv sem engedi meg a bírósági módosítást, csak a tisztességtelen részek kihagyását, úgy a Kúria utólagos módosításának a Polgári Törvénykönyv szabályai alapján is nehézségei lesznek, mert a jogszabály kötöttsége miatt a szerződések problémás köre az árfolyam és „tettestársai” az üzleti kockázat körébe tartoznak, amely nem ad alapot a módosításra.

A szerződések minden törvényes eszközzel történő életbetartásának igénye:

Az EU Bíróság véleménye szerint minden megoldás jobb a semmisség megállapításánál, mert az az adóst lehetetlen helyzetbe hozza, az egyösszegű visszafizetés miatt.

Azt gondoljuk, hogy ez a megállapítás nem lett kellően végig gondolva:

Ha szerződés korrigálhatatlanul semmis, azt a szerződést szerkesztő bank okozta, amely annak minden következményét viselni köteles – beleértve a kártérítésért való felelősséget is.

Semmis szerződés esetén az eredeti állapot helyreállítása helyett eredeti feltételek szerinti elszámolásnak is lehet helye a Polgári Törvénykönyv 237.§.(2.) bekezdése alapján.

Ez az alábbiak szerint alakulhat:

Az Adós az eredetileg felvett kölcsönösszeg és az által eddig bármilyen címen kifizetett összeg különbözetével felel, mint első lépés.

Ha kára is keletkezett és azt tudja bizonyítani, pl. nyomott áron értékesített ingatlan, azt a károkozó bankra háríthatja, csökkentve ezzel tartozását vagy adott esetben megszüntetve azt.

A Polgári Törvénykönyv káronszerzés tilalma alapján még az sem kizárt, hogy ilyen esetekben a bank a fennmaradó tartozás összege után kamatot sem követelhet.

A döntés alapelve, hogy a hazai bíróság biztosítsa a szerződé felek szerződésbeli egyensúlyát, azaz azt, hogy azok azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezzenek.

Véleményünk szerint ez akkor valósulna meg, ha a szerződés az eredeti feltételekkel lenne teljesíthető, kiiktatva a formális árfolyamváltozás alapján utólagosan kifizettetett árfolyam különbözeteket, illetve beszámítva azokat a tartozásba.

A Kúriát a benyújtott felülvizsgálati kérelem korlátai kötik, azon túl nem léphetett. Kérelem hiányában nem volt vizsgálva az EU Bíróság előtt a devizaalapúnak nevezett hitelek minősítése, azaz az, hogy devizahitelnek vagy forinthitelnek minősülnek, amelynek meghatározó jelentősége lehet az adósok terhei tekintetében.

Nem lett a vizsgálat tárgyává tárva, hogy a bankok kellő időben a Svájci Nemzeti Bank Elnöke által figyelmeztetve lettek a magyarországi tömeges szerződésbedőlés veszélyére és hogy ennek figyelmen kívül hagyása milyen mértékben teszi felelőssé őket.

Nem lett az EU Bíróság elé előzetes kérdésként feltéve az az EU Irányelv alkalmazása vagy figyelmen kívül hagyása sem, amely szerint ingatlangarancia esetén a kölcsönszerződés egyoldalúan nem módosítható… És még 6-8 egyéb támadható jogi kérdés.

Budapest 2014.04.30. – Dr. Czirmes György

Advertisements

Admin névjegye

Az Igazság semmitől sem fél! - Csak attól, ha elhallgatják.
Galéria | Kategória: BELFÖLD, CIKKEK, ELEMZÉSEK / ÖSSZEFOGLALÓK, HÍREK, KÜLFÖLD, OTTHONVÉDELEM | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.