Markukba röhögnek a bankok – Ma még megtehetik, – holnap már nem biztos

Az alkotmánybírók a döntés bejelentésekor  _ Fotó MTI Szigetváry Zsolt

Az alkotmánybírók a döntés bejelentésekor – Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

A devizahitelezésről szóló alkotmánybírósági határozat értékelései – 6 oldalról nézve

1. A Portfolio, – 2. A Nemzeti Civil Kontroll, – 3. A Bankszövetség – 4. A PITEE, – 5. A Bal-Rad – 6. És a Szabad Riport véleményeivel, – értékeléseivel

Bankszövetség: …”Az Alkotmánybíróság hétfői határozata nem teremtett új helyzetet a devizahiteles szerződéseket érintően. A határozat egyértelművé tette, hogy az Alkotmánybíróságnak nem hatásköre az egyedi szerződések vizsgálata…

A szerződésekkel és a bírósági gyakorlattal kapcsolatban a Kúria által kiadott múlt év decemberi vélemény továbbra is a mérvadó, amely általánosságban megerősítette a devizahitel szerződések érvényességét – áll a bankszövetség közleményében…”

Pitee: …”Az igazságszolgáltatás minden tekintetben kiszolgáltatja a magyar társadalmat a politikai elit kénye kedvének… A hitelszerződések módosításának a haszonélvezői a bankok lesznek…

A hitelszerződések utólagos módosítására valójában azért van szükség, mert a bankok nem tartották be Magyarország törvényeit. Nem tájékoztatták a fogyasztókat a hitelekhez kapcsolódó költségekről és kockázatokról és nem mérték fel megfelelően a fogyasztók kockázatviselési képességeit… A fogyasztók érdeke a hitelszerződések felbontása. Egy jogállamban senkit nem lehet kötelezni arra, hogy üzleti kapcsolatban maradjon egy olyan intézménnyel, amelyik nem tartja be a törvényeket…”

0. Határozatot hozott az Alkotmánybíróság a devizahitelezések ügyében, 2014 március 17-én:

Alkotmánybíróság
X/1769/2013.

Az Alkotmánybíróság teljes ülése a közigazgatási és igazságügyi miniszternek a Kormány nevében az Alaptörvény értelmezése tárgyában előterjesztett indítványa alapján – dr. Juhász Imre, dr. Lenkovics Barnabás és dr. Salamon László alkotmánybírók párhuzamos indokolásával, valamint dr. Pokol Béla alkotmánybíró különvéleményével – meghozta a következő határozatot: Teljes szöveg itt >>

1. A legfontosabb részletek

Portfolio.hu:

A Portfolio.hu már közvetlenül a határozat kihirdetése után kiemelte az általa fontosnak tartott részeket:

A határozathirdetésnek azért is van nagy jelentősége, mert erre a határozatra, illetve a Kúria hónapokon belül várható jogegységi döntésére alapozza majd a kormány a közeljövő devizahiteles intézkedéseit. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a meglévő szerződésekbe kivételes esetekben bele lehet nyúlni.

A fontosabb részletek tehát:

– Kivételes esetekben módosíthatók a meglévő szerződések jogszabállyal.

– Társadalmi hatásaikat tekintve a devizahitelek ide sorolhatók.

– Csak úgy lehet megváltoztatni a meglévő szerződéseket jogszabállyal, ahogy ezt a bíróságok ma is megtehetik.

– A bírói döntéseket és a jogszabályokat azonban felülvizsgálhatja az Alkotmánybíróság – alkotmányellenesség esetén semmissé tehetõk.

– A döntés utána Fidesz a végtörlesztést jó példának nevezte a cselekvésre…

2. ‘Devizaügy’ – Itt az Alkotmánybíróság ítélete

Nemzeti Civil Kontroll, Világgazdaság:

Törvénnyel módosíthatók korábban megkötött szerződések, ám ebben az esetben is figyelembe kell venni minden fél méltányos érdekeit, a megváltozott körülmények között is érdekegyensúlyra kell törekedni – mondta ki devizahitelekkel kapcsolatos alaptörvény-értelmezésében az Alkotmánybíróság (Ab) hétfőn.

A nyilvánosan kihirdetett határozat indoklása szerint a jogbiztonság követelménye akkor érvényesül, ha az állam jogszabállyal a szerződések tartalmát ugyanolyan feltételek fennállása esetén változtathatja meg, mint amit a rendes bírósági út követel meg, azaz ha a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötést követően olyan körülmény áll be, amely folytán a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti.

Az Ab eljárását kezdeményező kormány indítványának másik felvetésére reagálva az Ab kimondta: rendes bírósági ítéletnek azokat a konkrét jellemzőit, amelyek közvetlenül a fogyasztók jogainak védelmével kapcsolatos alaptörvény-ellenességet okoznák, alkotmányértelmezési hatáskörben nem lehet megállapítani. A gazdasági erőfölénnyel visszaélés elleni fellépésre és a fogyasztók jogainak védelmére irányuló alaptörvényi rendelkezésből közvetlenül következhet ugyan jogszabály alkotmányellenessége, de ennek megítélése függ a szabályozási környezettől.

'Minőségi emberek' - A Bankszövetség képviselői Fotó_NOL

‘Minőségi emberek’ – A Bankszövetség képviselői – Fotó: NOL

3. Így értékelik a bankok a devizahiteles AB határozatot

Privátbankár.hu:

Az Alkotmánybíróság hétfői határozata nem teremtett új helyzetet a devizahiteles szerződéseket érintően – közölte a Magyar Bankszövetség. A határozat egyértelművé tette, hogy az Alkotmánybíróságnak nem hatásköre az egyedi szerződések vizsgálata.

A szerződésekkel és a bírósági gyakorlattal kapcsolatban a Kúria által kiadott múlt év decemberi vélemény továbbra is a mérvadó, amely általánosságban megerősítette a devizahitel szerződések érvényességét – áll a bankszövetség közleményében.

Az Alkotmánybíróság (Ab) hétfőn a devizahitelekkel kapcsolatos alaptörvény-értelmezésében megállapította: törvénnyel módosíthatók a korábban megkötött szerződések, ám ebben az esetben is figyelembe kell venni minden fél méltányos érdekeit, a megváltozott körülmények között is érdekegyensúlyra kell törekedni.

A nyilvánosan kihirdetett határozat indoklása szerint a jogbiztonság követelménye akkor érvényesül, ha az állam jogszabállyal a szerződések tartalmát ugyanolyan feltételek fennállása esetén változtathatja meg, mint amit a rendes bírósági út követel meg, azaz ha a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötést követően olyan körülmény áll be, amely folytán a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti.

Az Ab eljárását kezdeményező kormány indítványának másik felvetésére reagálva az Ab kimondta: rendes bírósági ítéletnek azokat a konkrét jellemzőit, amelyek közvetlenül a fogyasztók jogainak védelmével kapcsolatos alaptörvény-ellenességet okoznák, alkotmányértelmezési hatáskörben nem lehet megállapítani. A gazdasági erőfölénnyel visszaélés elleni fellépésre és a fogyasztók jogainak védelmére irányuló alaptörvényi rendelkezésből közvetlenül következhet ugyan jogszabály alkotmányellenessége, de ennek megítélése függ a szabályozási környezettől.

4. Az Alkotmánybíróság szembe megy a jogállami hagyományokkal

Pitee (Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület):

Az Alkotmánybíróság 2014. március 17. napján kihirdetett döntése világosan mutatja, hogy a Magyarország távolodik az európai jogállamok közösségétől.

Az igazságszolgáltatás minden tekintetben kiszolgáltatja a magyar társadalmat a politikai elit kénye kedvének.

Az Alkotmánybíróság döntése szerint megfelel a jogbiztonság követelményének az, ha az állam jogszabállyal módosít magánjogi szerződéseket.

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint ugyanis a törvényhozás “a szerződéseket ugyanolyan feltételek fennállása esetén változtathatja meg alkotmányosan, mint amilyen feltételek fennállását a bírósági úton való szerződésmódosítás is megkövetel“.

“Az állam jogszabállyal a szerződések tartalmát általában csak ugyanolyan feltételek fennállása esetén változtathatja meg alkotmányosan, mint amilyen feltételek fennállását a bírósági úton való szerződésmódosítás is megköveteli.“

A jogállamok egyik legfontosabb alappillére a hatalmi ágak szétválasztása. A hatalmi ágak szétválasztásának pedig az egyik logikus következménye az, hogy a bíróságok és a törvényhozás alkotmányos jogosítványai nem fedik át egymást.

Ha egy jogállamban a szerződések tartalmának a módosítása a bíróságok feladata, akkor ez kizárja, hogy ugyanezt a jogosítványt a törvényhozás is gyakorolja.

Az Alkotmánybíróság által hivatkozott római jogi alapelv (clausula rebus sic stantibus) szerint, ha a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötést követően olyan körülmény áll be, amely folytán a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti, akkor a bíróságok jogosultak a szerződést módosítani.

Ez a római jogi alapelv csak és kizárólag a bíróságokra vonatkozik. Ha egy törvényhozás erre az elvre hivatkozva törvényt alkot, akkor átlépi a saját alkotmányos jogkörét.

Az alkotmánybírák pökhendiségét mutatja, hogy a latin kifejezés megemlítésével akarják azt a benyomást kelteni, mintha ennek a döntésnek jogtörténeti megalapozottsága lenne.

Azzal, hogy az Alkotmánybíróság kimondja, hogy a törvényhozás ugyanazokkal a jogosítványokkal rendelkezik, mint a bíróságok, nyilvánvalóvá teszi, hogy Magyarországon a hatalmi ágak szétválasztása csak a papíron létezik.

Egy jogállamban az alkotmánybíróság feladata megvédeni a társadalmat a hatalmi elit túlkapásaitól. Ezzel szemben Magyarországon az alkotmánybíróság kiszolgáltatja a társadalmat a hatalmi elit önkényének. Az alkotmánybíróság által adott felhatalmazás alapján ugyanis a magyar politikai elit a saját kénye-kedve szerint módosíthatja a megkötött hitelszerződéseket.

A hitelszerződések módosításának a haszonélvezői a bankok lesznek.

A hitelszerződések utólagos módosítására ugyanis nem(!) azért van szükség, mert a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötést követően olyan körülmény állt volna be, amely folytán a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti.

A hitelszerződések utólagos módosítására valójában azért van szükség, mert a bankok nem tartották be Magyarország törvényeit. Nem tájékoztatták a fogyasztókat a hitelekhez kapcsolódó költségekről és kockázatokról és nem mérték fel megfelelően a fogyasztók kockázatviselési képességeit.

A fogyasztók érdeke a hitelszerződések felbontása. Egy jogállamban senkit nem lehet kötelezni arra, hogy üzleti kapcsolatban maradjon egy olyan intézménnyel, amelyik nem tartja be a törvényeket.

5. Igét hirdetett a döbrögista horda hiteles ügyben! – “MAJD…!”

Bal-Rad, Portfolio.hu:

A Fidesz arra tud ígéretet tenni, hogy az Alkotmánybíróság, illetve a Kúria döntését követően a következő ciklus végére lehet megoldás a devizahitelek ügyében – mondta Gulyás Gergely szerdán a TV2 Mokka című műsorában.

A Fidesz frakcióvezető-helyettese hangsúlyozta, hogy a helyzet kezelése során fontos érdek a bankrendszer stabilitása is.

A politikus elmondta: üdvözlik az Alkotmánybíróságnak a devizahitelezéssel kapcsolatos döntését, mert az lehetőséget biztosít a törvényhozásnak arra, hogy módosítsa a szerződések tartalmát.

Leghamarabb májusban kerülhet sor törvénymódosításra, ugyanis meg kell várni az Európai Bíróság és a Kúria döntését – tette hozzá Gulyás Gergely.
(portfolio)

Bal-Rad komm:

“…fontos érdek a bankrendszer stabilitása…” – az viszont mindenek előtt való, vallotta be a döbrögista ifjú hiéna.

MAJD…! – hangzott el ismét, – immáron ki tudja hányadszor, a döbrögista horda vissza-vissza térő homályos ígérgetése. Majd…! – Konkrétumok nélkül.

És a magyarok milliói beérik ennyivel! “MAJD”!

MAJD minden szép lesz! – rikácsolja a papagájkommandója, a Vezér ködös jövőképét! – MAJD!

Majd rendeződik ez a kérdés autentikus módon! Ha kormányzati segítség nem lesz, akkor is! De azt se Gulyás Nyalonc, se főnökei ne akarják kivárni!…

6. Tömeges kilakoltatások várhatók

A Szabad Riport véleménye: 

A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Felügyeletének legfrissebb adatai szerint 2014 első negyedévében összesen 4783 fedezeti lakóingatlant jelöltek értékesítésre a bankok, ami a korábbi számoknál jóval magasabb. – És ez csak az első negyedév! – Ez, átlagosan 4 főnyi lakót számolva, majd 20 ezer ember otthonvesztése, csak az első negyedévben.

Ha ezt a számot nézzük egész évre, vagyis megszorozzuk néggyel, – az 80 ezer ember. – De akár meghaladhatja a 100 ezret is!

Csak a miheztartás végett: Eger lakossága: mindössze 57 ezer, – Szolnok lakosság: 75 ezer, Szombathely: 79 ezer, Székesfehérvár lakossága: 102 ezer.

Egy városnyi embert vágnak ki otthonából a választások, s a kilakoltatási moratórium lejárta után.

Ha pedig összességében nézzük: A bedőlt hitelek biztosítékait összesen 118.595 ingatlan jelenti az idei első negyedévben. Márpedig ez minimum, 474.000 magyar ember földönfutóvá tételét jelenti. Magyarország lakosságának közel öt százalékát!

És, akkor még nem beszéltünk a számlaadósokról, a multi szolgáltatóknak, s önkormányzatoknak tartozó mesterségesen ellehetetlenített számlaadósokról, – kik legalább ugyanennyien vannak, ha nem többen, – s kiket úgyszintén a kilakoltatás réme fenyeget.

Ez a példátlan fosztogatás nem fog végbemenni a társadalmi katasztrófa nélkül.

Mi eleget figyelmeztettük már rá, – a kormányt is, a bankárokat is, a végrehajtókat is. Magukra vessenek majd, hogy nem hallgattak ránk.

Szabad Riport Tudósító Iroda

Felhasznált források: Alkotmánybíróság,Portfolio.hu,Nemzeti Civil Kontroll,Privátbankár.huPénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület,Bal-Rad,MNB
Reklámok

Admin névjegye

Az Igazság semmitől sem fél! - Csak attól, ha elhallgatják.
Galéria | Kategória: CIKKEK, ELEMZÉSEK / ÖSSZEFOGLALÓK, OTTHONVÉDELEM, Szerzők, SZRTI | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.