Jogász szemmel is kifogásolható, – a Kúria döntése

Jogász szemmel is kifogásolható, - a Kúria döntése

Banki Adósok Devizaadósok:

– A Kúria 2013.12.16-i döntése –

A jogegységi határozat pontjai:

1. A devizaalapú kölcsönszerződések olyan szerződések, amelyeknél az adós az adott időszak ban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait.

Vélemény:

Az európai polgári jog és magyar Polgári Törvénykönyv „arany” alapszabálya, hogy a szerződéseket nem elnevezésük, hanem tartalmuk szerint kell elbírálni.

Mivel az adósok ténylegesen nem kaptak külföldi devizá,t a szerződés alapján külföldi devizában sem adósodhattak el.

A külföldi devizahitel hiányában a külföldi deviza csupán a forinthitel kifejezése külföldi devizában, amely a forinttartozás egyenértéket kifejező devizaként a terheket az árfolyamváltozás miatt nem növelheti.(Valójában emiatt nincs is árfolyamváltozás)

Nem lett megvizsgálva, hogy a bank egyáltalán, hogy tudott külföldi devizában hitelezni, ha annak csak töredékével rendelkezett, ha egyáltalán rendelkezett

2. Ez a szerződéstípus önmagában  az  adóst  terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jog szabályba, nem ütközik nyilvánvalóan a jó erkölcsbe, nem uzsorás szerződés,  nem irányul  lehetetlen szolgáltatásra  és nem színlelt szerződés. A Kúria ehhez hozzáteszi:  a  szerződési  terheknek  a  szerződés  megkötését követő  – előre nem látható – egyoldalú eltolódása az érvénytelenség  körében nem értékelhető, tekintettel arra, hogy az érvénytelenségi oknak a szerződés megkötésekor kell fennállnia.

Vélemény:

Az adóst csak akkor terhelné az árfolyamkockázat, ha a kölcsönt külföldi devizában kapta volna, további feltétele, ha előzetesen tájékoztatják az árfolyam teher irányáról és mértéké- ről-legalább becslés szintjén-, mivel a pénzintézetek elemző részlegeinek ez a feladata.

A szerződések e tekintetben sértik a Ptk 23l.§-ban illetve az 1996 évi CXII Tv 213.§.(l.) bek b.) pontja utolsó fordulatában foglaltakat

Józan ésszel nem hihető, hogy a magyarországi bankok kb. 3.5oo Milliárd Ft értékű devizaalapú szerződést „vakban” kötötték volna meg, nem ismerve az árfolyamváltozás irányát. A hivatalból való árfolyamirány előzetes ismeretére tanúvallomások állnak rendelkezésre

Az árfolyamváltozás irányának hivatalból ismeretét feltételezi maga a Pénzintézeti Törvény 1996.évi CXII. Tv. is, amely előírja, hogy amennyiben a szerződés megkötésekor valamilyen költség pontosan nem határozható meg, azt a banknak meg kell becsülni. (Az árfolyamváltozás vonatkozásában a Kúria Partiscum ügyben korábban hozott ítélete indokolásban foglaltak szerint az árfolyam forrásköltség.)

Az európai jog, a magyar Polgári Törvénykönyv, de a Legfelsőbb Bíróság egyes döntései szerint is a jó erkölcs fogalma a tisztességes polgárok egymás közötti jogügyleti gyakorlatából vezethető le.

A tisztességes polgárok között nem gyakorlat olyan kölcsönszerződés kötése, ahol, nem ismert, hogy mennyi a kölcsön pontos összege, illetve, hogy az a jövőben egyoldalúan és a mérték előzetes megbecslése nélkül változtatható.

Ha igaz az, hogy a bank igénybe vett külföldi devizát, úgy annak költségei nem ismertek, de pl. ismert, hogy a CHF alapú kölcsönök esetében a báziskamat o.l-o.5%/év mértékű volt, szemben az annak 2o-25-szörösen magasabb kölcsönkamat kiszabásával az adósok felé.

Véleményünk szerint a báziskamat 5-6-szorsát meghaladó kamatmérték uzsora jellegű.

Az érvénytelenség tekintetében a bankok előtt ismert volt a külföldi deviza és a magyar forint árfolyamának változása, mégpedig az adósok hátrányára,  tehát az érvénytelenségi ok a szerződéskötéskor is fennállt. Ezt támasztja alá a már jogszabályilag az előzőekben felhívott és a bankokra kötelező előzetes becslési kötelezettség

3. A pénzügyi intézményt a jogszabály alapján terhelő tájékoztatási kötelezettségnek ki kellett terjednie az árfolyamváltozás lehetőségére és arra, hogy annak milyen hatása van a törlesztő-részletekre.

Vélemény:

Ez a pont konform az EU jogával. Viszont a bankok által alkalmazott és még becslést sem tartalmazó csak az általánosság szintjén mozgó tájékoztatás nem felel meg az EU jogának illetve a magyar Polgári Törvénykönyvnek. Szerintünk a formális tájékoztatás elégtelenségére ki kellett volna terjednie a döntésnek.

Ez azért lényeges, mert a szerződés előre és egyoldalúan meghatározott feltételei egyedi tájékoztatásának elmaradása azt jelenti, hogy azok a tartalmi részek nem képezhetik a szerződés tartalmát. (Ezek általában az árfolyam, kamat és költségváltozásra vonatkozó részek, amely alapján a szerződés tisztességes feltételek mellett helyreállítható és tisztességes elszámolást követően továbbteljesíthető)

Ezen pontban foglaltak helyes értelmezése alapján az adósok lehetőséget kaphatnak a tisztességes feltételek alkalmazására. (Pl.az utólagos árfolyamváltozás –többletteher kiiktatására)

4. Ha a bíróság a szerződés érvénytelenségét állapítja meg, a bíróságnak elsősorban a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekednie, feltéve, hogy az érvénytelenség oka kiküszöbölhető.

Vélemény:

A magyar joggal szemben is érvényes EU Jog szerint a tagállami bíróság nem módosíthatja a szerződést. Tehát csupán arra jogosult, hogy megállapítsa, hogy a szerződés mely részei maradnak érvényben.

 (Ha az előzetes tájékoztatás a korábbiakban felhívottak  szerint elmarad, a visszamaradó részek alapján-mivel nem tájékoztatták a feleket az egyoldalúan módosítható árfolyam kamat és költségek változásnak mértékéről legalább a becslés szintjén-, tulajdonképpen minden utólagos változást hatálytalanítanak és a szerződés az eredeti feltételek mellett köti a feleket.(93/13/EGK Irányelv 6. cikk. (1.) bek., azaz nincs utólagos és korlátlan egyoldalú módosítási lehetőség.)

5. Ha a bíróság a fogyasztói szerződés valamely rendelkezését érvénytelennek találja, a szerződés azonban az érvénytelen rész nélkül is teljesíthető, akkor ez azt jelenti, hogy az érvénytelennek minősített kikötés nem vált ki joghatást, a szerződés azonban egyebekben változatlan feltételekkel köti a feleket.

Vélemény:

Az előző ponthoz fűzött indokolás szerint

6. Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződési feltétel mikor felel meg az átláthatóság követelményének, a jogegységi tanács a döntését az Európai Unió Bírósága előtt C-26/13. szám alatt folyamatban levő előzetes döntéshozatali eljárásban történő határozathozatalt követően fogja meghozni.

7. A bírói szerződésmódosítás arra szolgáló jogi eszköz, hogy egy-egy konkrét szerződés esetében orvosolja a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötés után bekövetkezett körülményváltozások valamelyik fél lényeges jogos érdeket sértő hatását. Nem alkalmas jogi eszköz azonban arra, hogy társadalmi méretű gazdasági változásoknak azonos típusú szerződések nagy tömegét hasonlóan – csak az egyik fél számára hátrányosan – érintő következményeit orvosolja. Ha ezeket a hátrányos következményeket a jogalkotó bizonyos körben jogszabállyal rendezte, a jogalkotó beavatkozás e körben az egyedi bírói mérlegelést kizárja.

Vélemény:

Azzal teljesen egyet lehet érteni, hogy a szerződések tartalmát nem a bíróságnak, hanem a jogalkotónak, a Parlamentnek kell megállapítani. Pl egymondatos törvény-módosítással visszaható hatállyal megszüntetni a pénzintézetek 2000 évtől hatályosított egyoldalú szerződés-módosítási jogát, amely minden jogellenesség alapvető oka.

Nem vizsgált feltételek:

A 9o/88/EK Irányelvvel módosított 87/102/EGK Irányelv szerint a jelzálogjoggal biztosított fogyasztói szerződéseket nem lehet egyoldalúan módosítani.

A 2008-as IMF-Magyarország hitel kapcsán az állam vállalta, hogy ha a törlesztés összege az alapösszeghez képest 125% fölé emelkedik, úgy az afölötti rész 8o%-át az adós helyett átvállalja.

Az állam ugyancsak vállalta, hogy a saját hibáján kívül munkanélkülivé váló adósok esetében nem engedi az ingatlanjukat elzálogosítani-elárverezni. Gyakorlatilag helyettük vállalta fizetni a hiteleket

A fentiek alapján nagyon sok szerződést fel sem lehetett volna mondani és árverezni sem.

Bp. 2013.12.17.

Dr. Czirmes György

Advertisements

Admin névjegye

Az Igazság semmitől sem fél! - Csak attól, ha elhallgatják.
Galéria | Kategória: CIKKEK, ELEMZÉSEK / ÖSSZEFOGLALÓK, OTTHONVÉDELEM | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.