Nem árt tudni – A honvédelmi kötelezettség

Magyar Honvédség _ Logo“Az állampolgárok a haza védelme érdekében általános honvédelmi kötelezettségként személyes szolgálatot és vagyoni szolgáltatást kötelesek teljesíteni…”

Nem árt tudni, – a Honvédelmi kötelezettségről szóló alapvető rendelkezéseket. – Mi az a hadkötelezettség; – a polgári védelmi kötelezettség; – és a honvédelmi munkakötelezettség?

Életkor határok, halasztások, mentességek…

(A lap alján; a Honvédelmi Törvény, – jelen hatályos állapotában és teljes terjedelmében, – is elérhető).

***

A honvédelmi kötelezettség

Az állampolgárok a haza védelme érdekében általános honvédelmi kötelezettségként személyes szolgálatot és vagyoni szolgáltatást kötelesek teljesíteni.
Az állampolgárokat személyes honvédelmi kötelezettségként

  • hadkötelezettség;
  • polgári védelmi kötelezettség;
  • honvédelmi munkakötelezettség

teljesítése terheli.  A magánszemély állampolgárságára való tekintet nélkül, gazdasági társaság és személyegyesülés vagyoni szolgáltatásként a törvényben meghatározott gazdasági és anyagi szolgáltatásra kötelezhető.

A hadkötelezettség

Az általános hadkötelezettség alapján minden magyar állampolgárságú és a Magyar Köztársaság területén élő férfi hadköteles. A hadkötelezettség a 17. életév betöltésekor kezdődik és annak az évnek a december 31. napjáig áll fenn, amelyben a hadköteles az 50. életévét betölti (hadköteles kor).

A hadkötelezettség magában foglalja:

  • a tájékoztatási (adatszolgáltatási);
  • a bejelentési;
  • a megjelenési;
  • a szolgálati kötelezettséget.

  A polgári védelmi kötelezettség

Magyar Polgári Védelem _ LogoAz állampolgárokat mind béke, mind rendkívüli állapot idején polgári védelmi kötelezettség terheli.

A polgári védelmi kötelezettség célja rendkívüli állapot idejére a lakosság felkészítése a támadófegyverek és más rendkívüli esemény által okozott károk megelőzésére, felszámolására és hatásuk csökkentésére, továbbá az ezzel összefüggő mentési és mentesítési feladatok végrehajtására.
A polgári védelmi kötelezettség férfiakra 16-60, nőkre 18-55 éves korukig terjed ki.
A polgári védelmi kötelezettség részletes szabályait külön törvény állapítja meg.

A honvédelmi munkakötelezettség

Az Alkotmánynak megfelelően kihirdetett rendkívüli vagy szükségállapot idején honvédelmi munkakötelezettség rendelhető el.
A honvédelmi munkakötelezettség alapján az állampolgárok – a férfiak 16-65, a nők 18-60 éves korukig – tartósan vagy időlegesen, képességeiknek és egészségi állapotuknak megfelelő fizikai vagy szellemi munka teljesítésére kötelezhetők.
A kötelezett a munkakötelezettségét a számára kijelölt munkahelyen teljesíti.

Mentes a honvédelmi munkakötelezettség alól

  • a várandós nő a terhesség megállapításától kezdve;
  • az anya a gyermek 3 éves koráig;
  • aki a vele közös háztartásban élő, állandó ápolásra, illetőleg gondozásra szoruló egyenes ági rokonát vagy házastársát egyedül ápolja, gondozza;
  • az az egyedül élő nő vagy férfi, aki 14 éven aluli gyermeket tart el saját háztartásában;
  • aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, vagy aki egészségi állapota folytán a kötelezettség teljesítésére alkalmatlan;
  • akit fontos közérdekből a felügyeletet gyakorló miniszter – a munkaügyi miniszterrel egyetértésben – a kötelezettség alól mentesít;
  • a hivatását gyakorló lelkész.

A sorozás

A hadkötelesnek meg kell jelennie a hadkiegészítő parancsnokság felhívásában megjelölt helyen és időben sorozás, illetőleg katonai szolgálatra való alkalmasságának megállapítása céljából. 

Mentes a sorozás alól, aki

  • mozgásképtelen;
  • önmaga ellátására képtelen;
  • szellemi fogyatékossága vagy elmebetegsége miatt magatehetetlen;
  • süket, néma vagy süketnéma;
  • vak vagy egyik szeme hiányzik;
  • cselekvőképességét érintő gondnokság alatt áll, illetőleg
  • akinek bármelyik végtagja teljesen működésképtelen.

A bevonulás

A hadköteles a hadkiegészítő parancsnokság által kiadott behívó- vagy bevonulási parancsra köteles katonai okmányaival és felszerelési tárgyaival a parancsban meghatározott időpontban és helyre a katonai szolgálat teljesítése céljából bevonulni.

Bevonuláskor a hadköteles személyi igazolványát és útlevelét a bevonulás helyén a hadkiegészítő parancsnokság képviselője részére átadja. A katonai szolgálat teljesítése alatt a személyi igazolványt és az útlevelet az állományilletékes parancsnokság őrzi. Az átvett személyi okmányokat a leszereléssel egyidejűleg a leszerelt részére vissza kell adni.

Aki a hadkötelezettséggel kapcsolatos, a honvédelmi törvényben foglalt megjelenési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, azt a hadkiegészítő parancsnok határozatában elrendeltek szerint a rendőrség elővezeti.

A szolgálati kötelezettség

A szolgálati kötelezettség keretében a hadköteles fegyveres vagy fegyver nélküli katonai, illetőleg polgári szolgálatot teljesít.  A fegyver nélküli katonai szolgálat, valamint a polgári szolgálat – lelkiismereti okból kért – engedély alapján teljesíthető.

A katonai szolgálati kötelezettség alapján a hadköteles sor-, tartalékos és póttartalékos katonai szolgálatot teljesít.  A sor-, a tartalékos és a póttartalékos katonai szolgálatot a fegyveres erőknél kell teljesíteni.  A fegyver nélküli katonai szolgálatot az e célra kijelölt katonai szervezetnél vagy meghatározott beosztásban kell teljesíteni.

A sorkatonai szolgálat

A fegyveres és a fegyver nélküli sorkatonai szolgálat célja a hadköteles elméleti és gyakorlati kiképzése, illetőleg felkészítése a haza védelmével kapcsolatos katonai feladatokra, ezen belül meghatározott parancsnoki beosztás ellátására.

A fegyveres és a fegyver nélküli sorkatonai szolgálat időtartama kilenc hónap.
A saját háztartásában két kiskorú vérszerinti, örökbefogadott, mostoha vagy nevelt gyermekét eltartó hadköteles sorkatonai szolgálatának időtartama hat hónap. E rendelkezés alkalmazása szempontjából nevelt gyermek az, akit a hadköteles a bevonulása előtt legalább egy éve tart el saját háztartásában.

Ha a katonai, illetve rendvédelmi középfokú szakképzésben részt vevő személy a tanulmányait a sorkatonai szolgálati időnél rövidebb idő alatt abbahagyta, alkalmassága esetén az idő fennmaradó részére sorkatonai szolgálatra köteles.
Ha a katonai, illetve rendvédelmi felsőoktatási intézmény hallgatója a tanulmányait abbahagyta, alkalmassága esetén sorkatonai szolgálatra köteles. A sorkatonai szolgálat idejét az intézmény által igazolt, katonai kiképzésre vagy alapkiképzésre és szakmai (csapat-, területi, üzemi) gyakorlatra fordított időtartammal csökkenteni kell. A katonai, illetve rendvédelmi felsőoktatási intézményben tanulmányait eredményesen befejező hallgató mentesül a sorkatonai szolgálati kötelezettség alól.

A felsőoktatási intézménybe felvett hadköteles választása szerint a tanulmányok megkezdése előtt vagy befejezése után teljesíti a sorkatonai szolgálatot. Ha a felsőoktatási intézményt végzett (végző) hadköteles önként jelentkezik tartalékos tiszti vagy tiszthelyettesi képzésre, és arra felvételt nyert, a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok befejezése után kilenc hónap sorkatonai szolgálatot teljesít. Ennek egy részét – az alapkiképzés és elméleti felkészítés után – a csapatnál gyakorló beosztásban tölti le.

Az a hadköteles, aki legkésőbb a sorozásáig azt kéri, hogy a 21. életévének betöltése előtt hívják be sorkatonai szolgálatra, maga választhatja meg a behívása időpontját és – ha ezt a katonai érdekek lehetővé teszik – a szolgálatteljesítés helyőrségét (helyét). A kérelmet a hadkiegészítő parancsnoksághoz kell benyújtani.

Behívás sorkatonai szolgálatra

A besorozott hadköteles csak a 18. életévének betöltése után hívható be sorkatonai szolgálatra. Önkéntes jelentkezés és szülői beleegyezés alapján azonban – jogszabályban meghatározott szakorvosi véleményen alapuló alkalmasság esetén – korengedménnyel a 17. életévének betöltése után is behívható.

A besorozott hadköteles – ha kérelmet nem nyújtott be – annak az évnek a december 31. napjáig hívható be sorkatonai szolgálatra, amelyben a 25. életévét betölti (sorköteles kor).

Mentesség

Nem hívható be sorkatonai szolgálatra az a hadköteles, aki

    • katonai szolgálatra alkalmatlan;
    • szolgálathalasztásban részesült, vagy a szolgálatát félbeszakították, a szolgálathalasztás idejének, illetve a félbeszakítás legrövidebb időtartamának lejártáig;
    • fegyver nélküli katonai szolgálat vagy polgári szolgálat iránti kérelmet nyújtott be, annak jogerős elbírálásáig;
    • külföldi állam hadseregében az ott előírt sorkatonai szolgálati időt letöltötte;
    • öt évet elérő vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény miatt büntetőeljárás alatt áll, vagy előzetes letartóztatásban van, továbbá az sem, aki szabadságvesztés büntetését tölti;
    • állam elleni bűncselekmény miatt bármilyen tartamú, illetőleg egy ítéletben bármely bűncselekmény miatt három évet elérő, vagy több ítéletben összesen öt évet meghaladó szabadságvesztésre volt ítélve, és a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól még nem mentesült;
    • hivatását gyakorló lelkész;
    • három vagy ennél több gyermek eltartásáról saját háztartásában gondoskodik;
    • a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyetemi tagozatán, a Magyar Táncművészeti Főiskolán, illetve az Artistaképző Intézetben művészeti diplomát szerzett, és művészeti hivatását gyakorolja; továbbá
    • akinek a katonai alkalmasságát egy évnél régebben állapították meg;
  • akit országgyűlési vagy helyi önkormányzati képviselőjelöltként, polgármesterjelöltként, társadalombiztosítási vagy kisebbségi önkormányzati képviselőjelöltként nyilvántartásba vettek, vagy megválasztottak, a jelöltsége, illetőleg mandátuma (megbízatása) fennállásáig;
  • akinek a testvére (mostohatestvére) a katonai szolgálat teljesítése alatt a szolgálati helyen öngyilkosságot követett el, ott bűncselekmény következtében életét vesztette, avagy szolgálatának teljesítése közben bekövetkezett, illetőleg azzal összefüggő baleset következtében meghalt;
    • akit a honvédelmi miniszter fontos közérdekből az illetékes miniszter javaslatára vagy kivételes méltánylást érdemlő személyi érdekből – kérelmére – ideiglenesen mentesített a behívás alól.

Ha a hadköteles a fent említett kizáró okok ellenére a sorkatonai szolgálatra való behívás várható időpontjáról értesítést, illetve behívóparancsot kapott, a behívás alóli mentesítését kérheti a honvédség vezérkari főnökétől. A mentesítési kérelemnek a behívás teljesítésére nincs halasztó hatálya. Az ügyintézési idő 15 nap. A vezérkari főnök határozata ellen nincs helye fellebbezésnek.

Halasztás

A hadköteles sorkatonai szolgálatának teljesítését a behívása idején fennálló betegsége, fogyatékossága, családfenntartói kötelezettsége, tanulmányok folytatása miatt, illetőleg fontos közérdekből vagy jogos személyi érdekből el lehet halasztani.
A szolgálathalasztásra irányuló kérelem a behívóparancs kézbesítéséig
nyújtható be, kivéve, ha a szolgálathalasztás oka ezt követően keletkezett.
A sorkatonai szolgálat elhalasztására irányuló kérelem (javaslat) benyújtása a behívóparancs teljesítése alól nem mentesít. 

A halasztás kérelmezése

A szolgálathalasztás engedélyezésére – a közérdekű, valamint a sorozáson adható egészségi szolgálathalasztást kivéve – a hadkiegészítő parancsnok jogosult. A hadkiegészítő parancsnok határozata ellen a honvédség vezérkari főnökéhez lehet fellebbezést benyújtani.
A sorkatonai szolgál
at elhalasztására irányuló kérelem elutasítása miatt benyújtott fellebbezésnek a bevonulásra, illetve szolgálatteljesítésre általában nincs halasztó hatálya. A behívás azonban indokolt esetben a kérelem elbírálásáig elhalasztható.

Átképzés és továbbképzés céljából a tartalékos hadköteles csak akkor hívható be, ha a sorkatonai szolgálatból való leszerelése óta legalább három év eltelt.
A póttartalékos hadköteles a 40. életéve betöltéséig négy hónapos kiképzésre hívható be. Ennek teljesítése után tartalékállományba kerül.
A tartalékos és póttartalékos hadkötelest a behívás tervezett időpontjáról – váratlan mozgósítási gyakorlat kivételével – annak esedékessége előtt legalább hat hónappal tájékoztatni kell. 

Az I. korcsoportba tartozó tartalékos hadköteles 3-4 éveként, esetenként 30 napnál nem hosszabb, összesen 80 napot meg nem haladó időtartamú továbbképzésre vagy átképzésre hívható be. 

A II. korcsoportba tartozó tartalékos hadköteles esetenként 20 napnál nem hosszabb – összesen 40 nap – időtartamú továbbképzésre hívható be.
A III. korcsoportba tartozó tartalékos hadköteles békében katonai szolgálatra nem hívható be.
A tartalékos és póttartalékos katonai szolgálat együttes időtartama békében a 4-4 hónapot nem haladhatja meg.

A tartalékos katonai szolgálat

A tartalékos katonai szolgálat célja: a sorkatonai vagy póttartalékos katonai szolgálatot teljesített, illetőleg a hivatásos és továbbszolgáló állományból tartalékállományba került hadkötelesek átképzése vagy továbbképzése, valamint a sorkatonai szolgálatot még nem teljesített – sorköteles koron túli – hadkötelesek (póttartalékosok) kiképzése, továbbá meghatározott katonai feladatok végrehajtása.

A tartalékos hadköteles

  • 35 éves koráig az I. korcsoportba;
  • 45 éves koráig a II. korcsoportba;
  • 45. életévén túl a III. korcsoportba tartozik.

A póttartalékos állományba tartozik az a hadköteles, aki a sorköteles korban sorkatonai szolgálatot nem teljesített, és nem kapott engedélyt arra, hogy polgári szolgálatot teljesíthessen.
A hivatását gyakorló lelkész a sorköteles korban is póttartalékos állományba tartozik.

A tartalékos hadköteles behívható

  • átképzés;
  • továbbképzés;
  • váratlan mozgósítási gyakorlat;
  • különleges katonai szolgálat teljesítése céljából.

Átképzés és továbbképzés céljából a tartalékos hadköteles csak akkor hívható be, ha a sorkatonai szolgálatból való leszerelése óta legalább három év eltelt.
A póttartalékos hadköteles a 40. életéve betöltéséig négy hónapos kiképzésre hívható be. Ennek teljesítése után tartalékállományba kerül.
A tartalékos és póttartalékos hadkötelest a behívás tervezett időpontjáról – váratlan mozgósítási gyakorlat kivételével – annak esedékessége előtt legalább hat hónappal tájékoztatni kell. 

Az I. korcsoportba tartozó tartalékos hadköteles 3-4 éveként, esetenként 30 napnál nem hosszabb, összesen 80 napot meg nem haladó időtartamú továbbképzésre vagy átképzésre hívható be. 

A II. korcsoportba tartozó tartalékos hadköteles esetenként 20 napnál nem hosszabb – összesen 40 nap – időtartamú továbbképzésre hívható be. 

A III. korcsoportba tartozó tartalékos hadköteles békében katonai szolgálatra nem hívható be.
A tartalékos és póttartalékos katonai szolgálat együttes időtartama békében a 4-4 hónapot nem haladhatja meg. 

Mentesség a tartalékos katonai szolgálat alól

Mentes a tartalékos katonai szolgálat teljesítése alól

  • a nemzetbiztonsági szolgálat hivatásos és polgári állományú, valamint a többi rendvédelmi szerv hivatásos állományú tagja;
  • aki polgári szolgálat teljesítésére engedélyt kapott, illetőleg azt letöltötte.

A tartalékos katonai szolgálat alóli mentességet a honvédelmi miniszter rendelete más hadkötelesre is kiterjesztheti.

A szolgálat letöltésének helye

A polgári szolgálatot a hadseregtől teljesen független, elsősorban szociális és egészségügyi, de mindenképpen polgári és nem haszonérdekelt (nonprofit), kijelölt munkahelyen kell letölteni .
Munkahely lehet tehát minden olyan állami vagy nem állami intézmény (pl. alapítvány, társadalmi szervezet), amelynek – leegyszerűsítve – nem elsődleges célja az anyagi gyarapodás, a haszontermelés. A környezetvédelemtől kezdve a műemlékvédelemig vagy a pedagógusi munkáig, plébánia építéséig számtalan olyan helyre lehet menni, amely regisztrálva van az állandó lakhely szerinti munkaügyi központnál (Budapesten a Fővárosi Munkaügyi Központnál). (A leendő munkahely regisztrálását a polgári szolgálatos is kezdeményezheti.) A munkahelyet a munkaügyi központ jelöli ki, de tapasztalataink szerint figyelembe veszik a kérelmező (most már polgári szolgálatos) igényeit is.

A polgári szolgálat időtartama

Aki egyszer polgári szolgálat teljesítésére engedélyt kapott, az katonai szolgálatot kérelmére sem teljesíthet, vagyis békeidőben nem hívható be katonai szolgálatra.
A polgári szolgálat időtartama 15 hónap, amelybe a letöltött katonai szolgálat időtartama beszámít, azaz annyival kevesebb. A polgári szolgálat letöltése után a hadkötelezettség megszűnik.

A polgári szolgálat kérelmezése

Az engedély iránti kérelem:

Az engedélyezés iránti kérelmet az, aki még nem teljesített katonai szolgálatot a katonai nyilvántartásba vételt követően, legkésőbb a katonai eskü letételéig nyújthatja be, az, aki már volt katona, azaz tartalékos hadköteles, a behívóparancs kézbesítéséig (tehát nem a kézhezvételig) terjesztheti elő. A kérelem benyújtása a hadkötelest a megjelenési és bejelentési kötelezettség teljesítése alól nem mentesíti. Tehát pl. sorozáson való megjelenés alól nem mentesít a kérelem beadása.

A kérelmet az állandó lakhely szerint illetékes Megyei Közigazgatási Hivatal bírálja el, a hadkiegészítő parancsnokság az eljárásban ügyfélként vehet csak részt. A kérelemről tehát a hadseregről teljesen független személy dönt egy személyben, általában személyes meghallgatás nélkül, a benyújtott papírok és a Belügyminisztériumtól átkért, a kérelmező esetleges büntetett előéletével kapcsolatban beszerzett papírok alapján.

A hadkötelezettségből való elbocsátás

A hadköteles kor felső korhatárának betöltésekor a hadköteles a hadkiegészítő parancsnokságtól írásos értesítést kap arról, hogy a hadkötelezettség már nem terheli.

Forrás: Újhely.hu

***

A Honvédelmi Törvény

“A 2011. évi CXIII. törvény – a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről…”

Ha valaki még részletesebb információt szeretne a fent tárgyalt témáról, – az elolvashatja itt a teljes Honvédelmi Törvényt, – a mai napon hatályos állapotában is  >>

***

(SzRTI)

Reklámok

Admin névjegye

Az Igazság semmitől sem fél! - Csak attól, ha elhallgatják.
Galéria | Kategória: BELFÖLD, HÍREK, SZRTI | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.