Feljelentés a törvényszéki bíró ellen

“Na végre, hogy a bírókat is előveszik a hitelesek ellen elkövetett gaztetteikért!” – Dabasi Tamás

…”Elkövetési magatartásai; a hivatali kötelesség megszegése, a hivatali hatáskör túllépése, vagy a hivatali helyzettel való egyébkénti visszaélés…”

Dr. Léhmann György feljelentése törvényszéki bíró ellen…

Magyar Köztársaság

Legfőbb Ügyészének

B u d a p e s t
Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr!

Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma előtti 25.G.40.102/2013. számú, S……… É…… felperesnek M… Bank Zrt alperes elleni perben Dr. B. C. Z. bíró járt el, és az ide mellékelt elsőfokú ítéletet hozta.

Az ítélet 7. oldalán többek között a következők olvashatók:

„A bíróság megállapította azt is, hogy a keresettel támadott szerződéses kikötések, miszerint a kölcsönszerződés egyoldalúan módosítható – figyelemmel a szerződés létrejöttekor hatályos Hpt. 210. § 3. bekezdésében szereplő rendelkezésre – önmagukban nem jogszabálysértőek. Ugyanezen okból megállapította azt is a bíróság, hogy a támadott szerződéses kikötések nem sértik a 2/2012. (XII.10.) PK Véleményben megfogalmazott egyértelmű és érthető megfogalmazás elvét, a tételes meghatározás elvét, az objektivitás elvét, a ténylegesség és arányosság elvét, valamint az átláthatóság elvét sem. E körben rámutat arra is a bíróság, hogy a felperes keresetlevelében és a per során benyújtott előkészítő irataiban nem arra hivatkozott, hogy az egyoldalú szerződésmódosításnak az Üzletszabályzatban meghatározott feltételei jogszabálysértőek, illetőleg tisztességtelenek, hanem kizárólag arra, hogy a kölcsönszerződés 4.1. pontja és 6.4. pontja tisztességtelen. A felperes nem terjesztett elő keresetet sem a szerződés létrejöttekor hatályos, sem az azt követően hatályba lépett Üzletszabályzat rendelkezései érvénytelenségének megállapítása iránt, melyre tekintettel a Pp. 3. § 2. bekezdésében rögzített kereseti kérelemhez kötöttség elvére figyelemmel a bíróság jelen perben dönthetett a szerződés létrejöttekor hatályos Üzletszabályzatban, illetőleg az azt követően hatályba lépett Üzletszabályzat 1.3. pontjában foglaltak érvényességéről.”

Az idézett indokolás első mondata megállapítja tehát azt, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás nem jogszabálysértő, majd a következő mondata úgy kezdődik, hogy „Ugyanezen okból megállapította azt is a bíróság…”

Ebből következően a bíróság abból, hogy a szerződésmódosítás nem jogszabálysértő, a második mondatában megállapította azt, hogy a támadott szerződéses kikötések nem sértik a 2/2012. (XII.10.) PK Véleményben megfogalmazott egyértelmű és érthető megfogalmazás elvét, valamint az átláthatóság elvét sem.

Nem másért nem sértik tehát az indokolás szerint a 2/2012. PK Véleményben megfogalmazott elveket, hanem csak azért, mert az egyoldalú szerződésmódosítás nem jogszabálysértő.

A 2/2012 (XII.10.) PK Véleménynek a bíróság által emlegetett rendelkezései a következők:

2. Az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó jogszabályba ütköző kikötés ezen okból semmis. A bíróság ezért először azt vizsgálja, hogy az általános szerződési feltételek között szereplő kikötés a jogszabályi rendelkezéseket sérti-e.
Semmis a kikötés akkor is, ha jogszabályba ugyan nem ütközik, de az egyoldalú szerződésmódosításra okot adó egy vagy több feltétel – tartalmát tekintve – a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével indokolatlanul és egyoldalúan előnyös a pénzügyi intézmény, illetve hátrányos a fogyasztó számára, ezért a Ptk. 209. § (1) bekezdése értelmében tisztességtelen.
6. Tisztességtelen az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó olyan kikötés, amely a fogyasztóval szerződő pénzügyi intézmény számára – a fogyasztó hátrányára – indokolatlan és egyoldalú előnyt nyújt. Az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó kikötés különösen akkor tisztességtelen – feltéve, hogy nem ütközik jogszabályba –, ha:
a) tartalma a fogyasztó számára nem világos, nem érthető (egyértelmű és érthető megfogalmazás elve);
b) az egyoldalú szerződésmódosítás feltételei nem tételesen meghatározottak, vagyis az ok-lista hiányzik, vagy van ok-lista, de az csak példálózó jellegű felsorolást tartalmaz (tételes meghatározás elve);
c) az egyoldalú módosítás feltételei nem objektív jellegűek, vagyis a fogyasztóval szerződő félnek módja van a feltétel bekövetkeztét előidézni, abban közrehatni, a módosításra okot adó változás mértékét befolyásolni (objektivitás elve);
d) az ok-listában meghatározott körülmények ténylegesen nem, vagy nem a körülmények változásának mértékében hatnak a kamatra, költségre illetve díjra (ténylegesség és arányosság elve);
e) a fogyasztó nem láthatta előre, hogy milyen feltételek teljesülése esetén és milyen mértékben kerülhet sor további terhek rá történő áthárítására (átláthatóság elve);

Ítéletet hozó bíró pontosan ugyanazokat a szavakat használta az ítéletben az elvek megnevezése során, mint amit a 2/2012 PK Vélemény meghatároz, melyből következően pontosan tudta azt az ítélet meghozatalakor, hogy ez a Kúriai Vélemény mit tartalmaz.

– tudta jól a Kúriai Véleményben írt „feltéve, hogy nem ütközik jogszabályba” szavakból azt, hogy csak akkor lehet a szerződési feltétel tisztességtelenségét megállapítani, ha nem ütközik jogszabályba, de a tudomása ellenére az ítéletben a bíró ennek ellenkezőjét állította. Azt, hogy az dönti el a szerződési feltétel tisztességtelenségét, hogy jogszabályba ütközik, vagy sem.

– tudta jól, hogy a Kúriai Véleményben egyenként ismertetésre került milyen körülmények döntik el azt, hogy egy szerződési feltétel mikor sérti meg az egyértelmű és érthető megfogalmazás elvét, a tételes meghatározás elvét, az objektivitás elvét, a ténylegesség és arányosság elvét, átláthatóság elvét, de mindezek helyett azt állította, hogy ezeket az elveket a perben felhozott szerződési feltételek azért nem sértették meg, mert megállapítható az, hogy a szerződésmódosítás nem jogszabálysértő.

Szándékosan, tudatosan, célzatosan fordult szembe eljáró bíró a Kúriai Véleményben írtakkal anélkül, hogy az ítéletben szembefordulásának okát megjelölte volna, és ezzel a hivatali kötelességét tartalmazó bírói esküt szegte meg:

Én ……………………………. esküszöm, hogy hazámhoz a Magyar Köztársasághoz hű leszek; az Alkotmányt és a jogszabályokat megtartom; a minősített adatot megőrzöm, a hatáskörömbe tartozó ügyekben részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen, kizárólag a törvényeknek megfelelően járok el (az esküt tevő meggyőződésének megfelelően: Isten engem úgy segéljen).

Azt a kötelességét szegte meg, hogy részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen járjon el. És mivel ennek a szándékos kötelezettségszegésnek eredményeként a kereset elutasította, nyilvánvaló célját elérte.
Az alperesi banknak előnyt, a felperesi adósnak hátrányt okozott.

Ezzel a magatartásával álláspontom szerint megvalósította ítéletet hozó bíró az alábbi bűncselekmény törvényi tényállását:

225. § Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A Btk. 225. §-ban szabályozott hivatali visszaélés bűntette egy immorális magatartás, melynek társadalomra veszélyessége főleg abban realizálódik, hogy azok, akiket az állam a társadalmi, politikai, gazdasági feladatok végrehajtására elsődlegesen kijelöl, a hivatali tevékenységük végzésének tartamára fokozott védelemben részesít, e helyzetükkel visszaélve, jogtalan előnyökhöz jutnak, vagy másokat jogtalan hátrányokkal sújtanak.
E bűncselekmény jogi tárgya az államapparátus törvényes, szabályszerű működésébe, valamint az állami szervekbe és hivatalos személyekbe vetett bizalom.
Elkövetési magatartásai a hivatali kötelesség megszegése a hivatali hatáskör túllépése, vagy a hivatali helyzettel való egyébkénti visszaélés.
A hivatali kötelesség fogalmát tágan kell értelmezni.

Fentiekre tekintettel

f e l j e l e n t é s s e l

élek és kérem T Legfőbb Ügyész Urat arra, hogy a fenti elkövetési magatartás alapján hivatali visszaélés bűncselekménye elkövetésének alapos gyanúja miatt a nyomozást

Dr. B……… C……… Z……… feljelentett ellen rendelje el és a nyomozás lefolytatását követő bírósági eljárásban bűnösségét a Btk. 225. § alapján állapítsák meg.

Siófokon 2013. június 2. napján.

Tisztelettel:

Dr. Léhmann György

8600 Siófok Szűcs u. 1. sz. a. lakos feljelentő

Tel. 84/313-176 és 06-20/49-39-85l) ügyvéd irata e-mail: lehmann@invitel.hu

Dabasi Tamás FbDevizahitelesek Mentőöve – Fb

Szabad Riport Tudósító Iroda

Reklámok

Admin névjegye

Az Igazság semmitől sem fél! - Csak attól, ha elhallgatják.
Galéria | Kategória: OTTHONVÉDELEM, SZRTI | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.