BVSZ – 3.rész Semmisség, tisztességtelen feltételek

BVSZ_logoA BVSZ (Bank adósok Választási Szövetsége) immár hagyományteremtő konferencia beszélgetésének következő epizódja a szövetség életre hívása és támogatása mellett, egy másik témakört vett górcső alá, a hitelszerződések semmisségének témáját, és a tisztességtelen feltételeket.

Előzetesen Czirmes György kitért egy aktuális témára, miszerint a Kúria, mivel nem tudott dönteni, ezért az Európai Bírósághoz fordult előzetes döntésért a tekintetben, hogy milyen mértékig lehet egy szerződést szöveg szerint, vagy a mögöttes gazdasági okok szerint értelmezni.
Ennek előzménye az volt, hogy egy már jogerős ítéletet fellebbezett meg a bank, melyben a „deviza alapú” hitelek eladási és vételi árfolyam közötti árrést támadta meg a felperes.
Ez utóbbi üggyel kapcsolatban Czirmes György az alábbi véleményt is megfogalmazta:
Egy rossz kereset a bankok elleni „harc” hatékonyságát csökkenti, ha nem az egész ügyet viszi zsákutcába.
Több éve azért küzdünk, hogy állapítsák meg az úgynevezett devizaalapú hitelek, forinthitellé minősítését; olyanná minősítését, ahol az, külföldi devizában van nyilvántartva.
A hitel azért forinthitel, mert forintban folyósították, és abban törlesztik, külföldi devizát soha nem látott. Egyébként is, az adóst, mit érdekli, hogy a hitelező miből kölcsönzött, vett-e vagy sem devizát a forintban történő kölcsönnyújtáshoz. Ez az ő magánügye.
Ekkor jön vidékről egy „messiás” aki elismeri, hogy a külföldi devizát sohasem látott szerződésben külföldi devizát adtak kölcsön.
Csak azt kifogásolja, hogy miért alkalmazott a bank vételi és eladási árfolyamot egyszerre. Ez még akkor is egy jelentéktelen ügy, ha a Kúria a döntést-az árfolyameltérés nem alkalmazható-, helyben hagyja. Az egyes adósokra történő kihatása úgy nézne ki, hogy az adós kezdő havi törlesztő-összege mondjuk 50.000.-Ft volt, amely felment 100.000.Ft-ra. Ha az ítélet marad, akkor csak kb. 97-98.000.-Ft-ot kell majd fizetni havonta ?!
Az ügy kapcsán az emberben az a kétség támad, hogy mi, mint bankadósok, nem mi vagyunk-e saját magunk legnagyobb ellenségei?

Tehát egyértelműen kijelenthetjük, hogy, az úgynevezett deviza alapú hiteleket, a bank forintban bocsájtotta az adós rendelkezésére, az adós forintban törleszti, és a bank is forintban tartja nyilván(!) a saját rendszerében, azonban az adós felé egy svájci frankos nyilvántartást is vezet. Vagyis sem az úgynevezett svájci frank hitelek tőkéjének, sem a kamatának, de még a hivatalos nyilvántartásnak sincs köze a svájci frankhoz. Ez egy forint hitel, jókora átveréssel. Az már csak hab a tortán, hogy a kölcsönt fedezetlen pénzből nyújtja a bank, azaz nem hogy svájci frank, de még csak valódi forint sem áll mögötte fedezetként. Valóságos fedezetet itt egyedül az adóstól követelnek meg. A bank csupán spekulál a hozzá befolyó valóságos és digitális jelként előállított összegekkel, bűvészkedik a számokkal. Miközben kockázatot, felelősséget semmiért sem vállal.
Teheti, mert lobbistái
törvények kikényszerítésével az igazság és tisztesség fölé helyezték, a bankok üzleti érdekeit, a társadalom egészének érdekeivel szemben.

A beszélgetésben azt a kérdést feszegettük, hogy vajon ezek a „deviza hitel” szerződések, valójában ténylegesen hitelszerződésként funkcionálnak-e. Mik azok a kritériumok, amitől egy szerződés valóságban is hitelszerződéssé válik?
Ha pedig a „deviza alapú” hitelszerződés nem felel meg hitelszerződés kritériumainak, akkor hogyan lépjünk fel ellene?
Ha semmisségre hivatkozunk, akkor mely kitételek azok, amiket támadni érdemes, vagyis, a semmisségi kérelem mire vonatkozzon? Beszéltünk a tisztességtelen feltételekről is. Melyek azok a kitételek, melyek egy szerződésben tisztességtelen feltételnek minősülnek?
Lássuk akkor a beszélgetést

Alábbiakban közre adjuk Czirmes György e tárgyban írt levelét is.

Banki Adósok- Devizaalapú hitelek – Legújabbkori adósrabszolgaság??
A szuper extraprofitot biztosító „csodafegyver”

Több évi devizaalapú szerződésekkel kapcsolatos jogi munkánk alapján lassan arra a következtetésre jutottunk, hogy Afrika gyarmatosítása során a bennszülöttek kedvezőbb szerződéseket -, üveggyöngyökért egy országot-, kötöttek a gyarmatosítókkal, mint a magyarországi „devizahitelesek” a bankokkal.
Azoknak legalább nem volt gondjuk a lakhatással, a fűtéssel és talán az élelmezéssel sem. Ezzel szemben a végromlásba juttatott adós családok lassan életveszély-körüli helyzetbe kerülnek. A több millió ember lelki megnyomorodásáról már nem is beszélek.

A devizaalapú szerződéseknek „csúfolt” valójában forinthitel szerződések rákfenéje a jogalap nélkül és véleményünk szerint megtévesztéssel beállított árfolyamváltozási kockázat, illetve a bank egyoldalú szerződésmódosítási jogának a kikötése, amelynek korlátlan alkalmazása az egész országot felháborítja.

Tisztességes polgárok egymással úgy kötnek hosszú távú szerződésket, hogy előre meghatározzák azok feltételeit, többek között úgy, hogyha előre nem látható körülmény következik be, azt közösen megtárgyalják és a tárgyalás eredményeként folytatják, megváltoztatják vagy megszüntetik a szerződést.
A felsorolás fontossági sorrend is, mert alapelv a szerződések hosszú távú biztonságába vetett „hit”- a szerződésekbe vetett bizalom.

A fentiekkel szemben a bank, a sorrendet felrúgva, a legenyhébb „szellőfuvallatra” azonnal felmondja a szerződést és végrehajtást vezet, kilakoltat, elkoboz, ahelyett, hogy megpróbálná a szerződést módosítással életben tartani.
A felmondás előtt azonban az adóst végsőkig kizsigerelve a törlesztő részletet egyoldalúan olyan mértékben emeli meg, hogy az már az adós részéről kellő jövedelem hiányában nem teljesíthető. Ezt tekinti az adós szerződésszegésének és felmondási oknak!! Azaz a saját hibáját!!
Országosan ismert már, hogy ez a gyakorlat mélységesen törvénysértő, amelyen eddig a bankok nem változtattak, a parlament is csak apró lépéseket tesz, a bírói gyakorlat pedig még kialakulatlan

A banki szuper extrapofit szerzés csodafegyvere, a devizaalapú hitel
A bank szerint a devizaalapú hitel olyan hitel, ahol a bank a szerződés forrásának biztosítására külföldi devizát vásárol, azt átváltja forintra. Az adósnak így már forintot hitelez és törlesztésként is csak forintot fogad el.
A bank az általa megvásároltnak mondott deviza utólagos árfolyamváltozása terheit az adósra terheli, mondván, hogy ha emelkedik a forint/külföldi deviza árfolyama a forint hátrányára, több forintba kerül a kölcsönfedezetéhez a bank által megvásárolt deviza adott egységét visszafizetni.
A bank továbbá kamatot kér és a kamat mellett további költségeket is felszámol, pl. kezelési költség.
Mindezek kapcsán kiköti, hogy saját elhatározása alapján az adós megkérdezése nélkül a feltételeket egyoldalúan módosíthatja.
Az árfolyamnyereség, a kamat és az egyéb költségek lényegében kamatnak tekinthető olyan ellenértékek, amelyeket az adós havonta fizet a banknak.
Általánosságban elmondható, hogy legalább is 2008 év ősze óta, amikor kitört az árfolyamválság, a bankok évi kamat-ellenérték összes nyeresége 6-7oo%/év. A forinthitelnek elnevezett forinthitel kamata nagy átlagban 10-12%/év volt.

Meg lehet itt említeni még egy további körülményt, amely a profitot az egekbe emelte:
A bankokra van írva egy olyan törvény, amely megengedi, hogy a betétesektől begyűjtött pénz 8-9-szeresét kiadhatják hitelbe. A példa szerint 100.-Ft begyűjtött betét alapján további fiktív, nem létező 8-900.-Ft-ot adhat ki hitelbe, minden 100.-Ft után.
Ez valójában azt jelenti, hogy jórészt fedezet nélküli nem létező pénzt ad hitelbe. Ennek a jelentős részben fiktív hitelnek a törlesztése viszont az adósok általi törlesztése valóságos fedezettel rendelkező pénzzel történik, mert a legegyszerűbb példával élve, az adós azért megdolgozott, azaz a munkája a fedezet, amelyet törlesztésre fordít.
Mivel a kölcsöntőke legnagyobb része nem létező pénz, az neki nem kerül semmibe, így annak törlesztése az adós valóságos pénzével a bank további szuper mértékű nyereségét jelenti.

A fentiekkel szemben mi azt mondjuk, hogy a bank, ha egyáltalán vásárolt külföldi devizát, azt a szerződésben kikötött és általunk az adósok által fizetendő kamat töredékéért szerezte be. A svájci frank évi pénzpiaci átlagkamata 0.2%. Ezzel szemben a szerződés ennek 20-30-szoros nagyságú kamatfizetését írja elő.
Bizonyítékok állnak rendelkezésre, amely szerint a bankok a szerződések megkötése előtt már hivatalból tudták, hogy a forint/külföldi devizaárfolyam a jövőre vonatkozóan az adósok hátrányára fog változni, de azt elhallgatták.

A fentiek érvénytelenné teszik a szerződések erre vonatkozó részeit és annak anyagi következményeit.

Véleményünk szerint az un devizaalapú hitel valójában olyan forinthitel szerződés, ahol a kölcsönt külföldi devizában tartják nyilván.
(Az országosan elhíresült devizaalapú szerződések elszámolásnál a bank a jogszabállyal ellentétes módon a soha nem folyósított külföldi devizát tartja nyilván magyar forintban. A fordított elszámolás a családok tönkremenetelében döntő szerepet játszik. Az elszámolás akkor lenne a jogszabálynak megfelelő, ha a forinthitel lenne nyilvántartva külföldi devizában A nyilvántartás célja, ugyanis az értékegyensúly megtartása. Forintban folyósított hitel összegét úgy lehet külföldi devizában az egyensúly megőrzése mellett elszámolni, azaz nyilvántartani, ha azt a forint/külföldi deviza napi árfolyama alapján fejezzük ki külföldi devizában.)

A banknak kötelessége a szerződés megkötése előtt minden egyedi, általa előre és egyoldalúan meghatározott feltételét az adóssal megtárgyalni és biztosítani annak lehetőségét, hogy azt az adós közvetlenül befolyásolhassa. Ezt a banknak kell bizonyítani, és ha nem sikerül, ezek a feltételek nem képezhetik a szerződés részét, azaz figyelmen kívül maradnak, így annak anyagi következményei is. (Pl. utólagos kamat, költség, árfolyamváltozás.)

A fentiek alapján az a véleményünk, hogy a bank utólag nem változtathatta volna meg egyoldalúan a feltételeket, különösen nem az ismertté vált és az adósokat tönkretevő mértékben.
Ebből következően érvénytelenek az utólag megemelt tőketartozás és törlesztőrészletek. Ebből következően a bankok részéről történő szerződésfelmondás és az annak alapján elindított végrehajtás és kilakoltatás vagy autó, munkaeszköz „elkobzás”

Kiút a devizaadósi csapdából?!.
Társadalmi tevékenységünk során már több éve az Alkotmánybírósághoz fordultunk, hogy a Pénzintézeti Törvény rövid „módosításával” visszamenőleges hatállyal tiltsa meg a bankok egyoldalú szerződésmódosítási jogát. Az ügyben a mai napig nem történt semmi.
Több éve és többször népszavazást kezdeményeztünk e tekintetben. Az Országos Választási Bizottságok rendre elutasították azt, az éppen uralmon lévő hatalmi csoporttól függetlenül, azzal, hogy nem tudjuk a kérdést pontosan megfogalmazni!? A legutolsó beadványunk felülvizsgálata folyik az Alkotmánybíróságnál immár kb. fél-háromnegyed éve. Azt vizsgálják, hogy a népszavazásra fel tenni kívánt egy mondat egyértelmű-e vagy sem.
Több éve közérdekű pert indítottunk 3o Mo.i bank ellen, jelenleg is folyamatban van a legutolsó kérelem. A korábbiakat formai hibákra hivatkozással utasították el (Megjegyezzük, hogy a kereseteket kb. 6-8 ügyvéd kb. 2-3oo évnyi gyakorlattal állította össze azokat.)

Társadalmi méretekben
-, figyelemmel az előzőekben foglalt közérdekű kezdeményezések ellehetetlenítésére vagy azok agyonhallgatására- mi úgy látjuk, hogy a bármilyen színű helytartókat leváltva, 2014-ben a banki adósoknak és sorstársaiknak, maguknak kellene megszervezni magukat és saját soraikból kellene pártoktól független képviselőt választani.

Egy új összetételű országgyűlés a banki problémát 1 perc alatt a már jelzett törvény módosításával visszaható hatállyal meg tudná oldani. Ha megint pártokat választunk és nem független és csak nekünk választóknak felelős képviselőt választunk, minden marad a régiben, illetve családok tíz vagy százezrei kerülnek az utcára, a gazdaság pedig összeomlik.

Egyéni megoldási lehetőségek elvileg:
Akinek megfelel az árfolyamgát, és ő is megfelel a feltételeknek azt vegye igénybe. Különösen akkor, ha az a veszély fenyeget, hogy esetleg az ügylet vége egyébként kilakoltatás lenne.

Peres eljárás kezdeményezése
Aki nem tudja már a részleteket fizetni, annak „nincs mit veszíteni” sőt csak az a lehetősége marad, hogy perre viszi a dolgot, támadva a kölcsönszerződés utólagos tehernövekedését.
Ha a per eredményes lenne, sajnos ilyen lezárt ügyről még nem tudunk, úgy a szerződést az eredeti feltételek mellett lehetne tovább törleszteni. A többletként befizetett összeget pedig elszámolnák a jövőbeni tartozásba.
Aki már bírósági végrehajtó által elindított végrehajtás alatt áll, csak az a lehetősége maradt, hogy végrehajtás megszüntetése iránt indít pert, ahol kéri, hogy a kilakoltatást függesszék fel a per jogerős befejezéséig.

Ki kell emelni, hogy a felvett tényleges és nem felpumpált tőkét és tisztességes mértékű kamatot (szerintünk az a betétekért fizetett kamat + 10%.) vissza és ki kell fizetni.
A per elindításához mindenképpen igénybe kell venni vagy magánmegbízás alapján bejegyzett ügyvédet vagy a legközelebbi bíróságon jegyzőkönyvbe lehet mondani a keresetet. Szegény jogon a bíróság kérelemre kirendelhet ügyvédet aki térítés nélkül dolgozik.

A NET-en kóklerkedők
(jogi tanácsokat adó nem jogászok, „szervezetek”, szakmailag tapasztalatlan jogászok.) Ha a NET-es híreket olvassuk, már szinte mindenki megnyerte a saját ügyét a bankok ellen, mert minden NET-en kóborló devizaalapú hitel ügyekben tanácsadást merni vállaló feltalálta a csodaszert:
Egy részük szerint nem kell perelni, csak a banknak be kell írni, hogy a szerződés semmis és meg kell tagadni a törlesztést.(Aki ezt megpróbálta, igen csak pórul járt, mert megkapta a felmondást, majd a végrehajtást.
(A valóság az, hogy addig, amíg a bíróság ki nem mondja a szerződés részbeni érvénytelenségét, addig a bank által egyoldalúan előírt törlesztéseket fizetni kell.)

Pertársaságot kell alakítani?
(A bíróság – egy személyű tanács bírója -, hogy fog megbirkózni mondjuk 100 felperes anyagával, amikor egy felperes kereseti kérelme – tisztességes beadvány szerkesztése esetén-, a mellékletekkel együtt kb 15+4o-5o oldal?
Ha egy felperes meghal, addig az egész ügy áll, amíg az örökös meg nem lesz, és nem nyilatkozik a megszüntetés vagy a folytatás tárgyában. Továbbá perköltség tekintetében semmilyen kedvezmény nincs, azért mert többen együttesen indítanak pert.)

Biankó keresetlevél terjesztése a NET-en.
(A Magyar Ügyvédi Kamara Elnöke már több éve kifejtette a véleményét, az ilyen kérelmek veszélyességéről. Ti., ha a keresetlevél hiányosságai vagy hibái miatt a kérelmező pervesztes lesz, és komoly perköltséget kell fizetnie, ki ellen fog fordulni kártérítésért a rossz beadvány következményei tekintetében?

A Kúria legutolsó döntése kapcsán-árfolyamrés
Egy rossz kereset a bankok elleni „harc” hatékonyságát csökkeni, ha nem az egész ügyet zsákutcába viszi:
Több éve azért küzdünk, hogy állapítsák meg az un. devizaalapú hitelek forinthitellé minősítését, olyanná minősítését, ahol az külföldi devizában van nyilvántartva.
A hitel azért forinthitel, mert forintban folyósították, és abban törlesztik, külföldi devizát soha nem látott. Egyébként is, az adóst mit érdekli, hogy a hitelező miből kölcsönzött, vett-e vagy sem devizát a forintban történő kölcsönnyújtáshoz.. Ez az ő magánügye.
Ekkor jön vidékről egy „messiás” aki elismeri, hogy a külföldi devizát sohasem látott szerződésben külföldi devizát adtak kölcsön.
Csak azt kifogásolja, hogy miért alkalmazott a bank vételi és eladási árfolyamot. Ez még akkor is egy jelentéktelen ügy, ha a Kúria a döntést-az árfolyameltérés nem alkalmazható-, helyben hagyja. Az egyes adósokra történő kihatása az úgy nézne ki, hogy az adós kezdő havi törlesztő-összege mondjuk 50.000.-Ft volt, amely felment 100.000.Ft-ra. Ha az ítélet marad, akkor csak kb. 97-98.000.-Ft-ot kell majd fizetni.

A jogban járatlan közgazdász szerint a devizaalapú hitel hibás termék és perlésre biztat.
Arra véletlenül sem tér ki, hogy az alapprobléma az, hogy nincs az ügyletben ténylegesen deviza, a bank a saját „kockázatát”- ha egyáltalán ilyen van neki -, áthárítja az adósra, a bank a jogszabály előírásaival ellentétesen, pont fordítva tartja nyílván a tartozást, amely alapján a fél országot romba döntötte.
(A ténylegesen forintban nyújtott és törlesztett kölcsön nem devizahitel és nem devizaalapú hitel. Külföldi devizában lehet ugyan a forinttartozást nyilvántartani, de az nem változtathatja meg utólag sem a tartozás és a havi törlesztőrészlet összegét, mert az a tartozás mindenkori forint/külföldi devizaárfolyam szerinti egyenértékét fejezi ki.
A bank elszámolása azért jogellenes, mert ő a külföldi nyilvántartási devizát tartja nyilván forintárfolyamon, azaz megfordítja a jogszabály szerinti elszámolási szabályt, mert a hitel forintdevizát kell külföldi devizában elszámolni. Ezzel szemben ő a külföldi nyilvántartási devizát tartja nyilván forintban, amely az ismert országos anomáliához vezetett)

Budapest, 2013.01.18.
Tisztelettel
Czirmes György

Audie – Szabad Riport Tudósító Iroda

Admin névjegye

Az Igazság semmitől sem fél! - Csak attól, ha elhallgatják.
Kategória: Bornemissza János, OTTHONVÉDELEM, Szerzők
Címke:
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.