Elképesztő végrehajtási hibák

…”A végrehajtók elnagyolják, illetve nem is tartják be a Végrehajtási törvény utasításait. Általánosan elmondható, hogy „szarvashibákat” követnek el a gyakorlati végrehajtás során, ezért azok törvényessége megkérdőjelezhető… Javasoljuk az adósoknak, hogy alaposan vizsgálják meg a végrehajtási eljárások részleteit…”

*

A végrehajtók részére engedélyezett végrehajtások száma erre az évre több, mint nyolcezer kilakoltatás, árverés a kilakoltatási kvóta alapján, amelyet a végrehajtók el is végeznek. Válogatni van miből, hiszen egy év alatt negyedével nőtt a 90 napot meghaladó tartozások száma.

Egyre több bank küld viszont a végrehajtónak olyan utasításokat, hogy 2014. december 31.-e előtt a jogerőre emelkedett végrehajtások árverését ne kezdjék meg.

Egyesületünk azt tapasztalja, hogy a végrehajtók elnagyolják, illetve nem is tartják be a Végrehajtási törvény utasításait. Általánosan elmondható, hogy „szarvashibákat” követnek el a gyakorlati végrehajtás során, ezért azok törvényessége megkérdőjelezhető. Lejárt és hibásan kitöltött dokumentumokat használnak fel a végrehajtási eljárás során, amelyben közrejátszanak a helyi önkormányzatok is. A törvény kimondja a végrehajtás előtt egy értékbecslés elvégzését, ahol az önkormányzat jegyzői hivatala egy un. adó- és értékbizonyítványt állít ki – a törvény szerint egy  ingatlan-szakértő bevonásával. A baj már azzal kezdődik, hogy jó néhány önkormányzat nem is rendelkezik ilyen ingatlan-szakértővel. Így aztán az a gyakorlat alakult ki, hogy valamelyik adminisztrátor, akinek semmilyen hivatalos képesítése nincs erre a feladatra, helyszíni szemle nélkül, jó esetben az ingatlant kívülről megszemlélve, gyakorlatilag hasra-ütéssel állít ki egy rendkívül fontos dokumentumot. Még akkor is, ha esetleg ezt ingatlan-szakértő végzi, nem kellően megalapozottan, piaci összehasonlító adatok nélkül állítják ki a szóban forgó szakértői véleményt. Érthetetlen módon ezt az egész folyamatot szinte titkosan kezelik. Törvénytelenül nem értesítik az eljárásról az ingatlan tulajdonosát, a dokumentumot szintén törvénytelenül az ügyfél részére nem adják ki, sőt még betekintést sem engednek az okiratba. A végrehajtó tovább tetézi a hibákat. Az értékbecslést nem küldik ki az ügyfél részére, legfeljebb értesítik annak végeredményéről, amelyet kifogásolhat horribilis szakértői díj ellenében.

Az elhúzódó ügyintézés miatt az értékbecslések hatálya gyakran lejár. A végrehajtó hat hónapnál régebbi adó- és értékbizonyítványt már nem használhatna fel az árverés során. De az esetek jó részében ennél jóval régebbi szakértői véleményt használnak, amely szintén megkérdőjelezi az árverés jogosságát. Nem véletlen a fél éves határidő, hiszen fél év alatt az ingatlanpiaci helyzetben esetenként jelentősebb változások is beállhatnak. Ezek a hibák alkalmasak egy végrehajtási kifogás vagy akár még egy már elárverezett ingatlan esetében is egy esetleges jogorvoslatra.

Kritikus része a végrehajtásnak még a közjegyzői ténytanúsítvány is a végrehajtási záradékkal. Az eredetileg a hitelszerződéskor megkötött közjegyzői szerződés a végrehajtás időszakában már alig hasonlít az eredeti közjegyzői szerződésre. Annyiszor módosították már egyoldalúan, hogy az már szinte nyomon követhetetlen. A végrehajtási záradék, amelyben a bank követelését számszakilag meghatározza, szinte soha nem egyezik meg a valósággal. Gyakorlatilag azt diktálnak be a közjegyzőnek, amit csak akarnak. Az ügyfélnek se módja, se lehetősége ezeknek a követleléseknek az ellenőrzésére. A közjegyző nem követeli meg azoknak a bizonylatoknak a meglétét, amelyekkel a bank igazolja tartozásának jogosságát. Nincsenek számlazárások, igazolások, a bank mindent „lenyom” az ügyfél illetve a közjegyző „torkán”, pedig ezt már az Alkotmánybíróság is kifogásolta.

A bajbajutottaknak csak peres eljárás során van lehetőségük ezek vitatására, amelyekkel sok százezres illetéket kell kifizetni, így a kiszolgáltatottságuk mérhetetlen. Gyakorlatilag nincs olyan hivatalos szerv vagy szervezet, amely ezeket a visszásságokat vizsgálná. Tulajdonképpen az egész Végrehajtási törvény egy elhibázott, reális jogorvoslati lehetőségeket nélkülöző, kaotikus törvénynek minősíthető. Nyilván hozzájárul az is, hogy nincs Magyarországon fogyasztóvédelmi törvény a pénzügyi fogyasztókra.  A PSZÁF kimutatása szerint 19 darab különböző törvényből és jogszabályból kellene összeollózni, amely teljes képtelenség.

Az illetékeseknek sürgősen fel kell számolni ezeket az anomáliákat, hiszen közvetlenül 200 ezer család van csak banki ügyekből eredően kitéve a végrehajtás veszélyének, és ennek több, mint duplája az egyéb ügyek miatt végrehajtás alá vontak száma.

Javasoljuk az adósoknak, hogy alaposan vizsgálják meg a végrehajtási eljárások részleteit.

Kovács László, főtitkár – Banki és Végrehajtási Károsultak Fogyasztóvédelmi Egyesület

Pest-megyei Hírhatár

SzRTI

Admin névjegye

Az Igazság semmitől sem fél! - Csak attól, ha elhallgatják.
Galéria | Kategória: OTTHONVÉDELEM | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.