Washington: Pofátlanság, vagy idiotizmus?

Az Egyesült Államok által Pakisztánban végrehajtott 26 halálos áldozatot követelő légitámadás után Washington olyan képtelenséggel állt elő a pakisztáni katonai vezetés irányába, hogy komolyan felvetődik az amerikai vezetés elmebéli képességeinek a kérdése. Pofátlanságuk már akkor megmutatkozott, amikor visszakérték az Irán által megszerzett csúcstechnológiás robotrepülőgépüket – természetesen az iráni válasz előre borítékolható volt –, de ennél most még tovább mentek, ha úgy tetszik fokozták idiotizmusukat, bár a rossz nyelvek szerint ez már aligha lehetséges…

Pakisztán és az Egyesült Államok között a kapcsolat folyamatosan romlott, a sorozatos botrányokról és az amerikaiak viselt dolgairól mi is számos alkalommal beszámoltunk, így most nem idézzük föl ezeket. A fent említett incidens után azonban Pakisztán végleg megszakította a katonai együttműködését az Egyesült Államokkal, és az utolsó amerikai katonát is elzavarta az országból, a Pakisztánban lévő amerikai légi támaszpontot felszámolták.

Az Egyesült Államok vezetése elhárította magáról a felelősséget, de olyan bizonyítékok támasztották alá a pakisztáni katonai létesítmény elleni szándékos támadást, amit már nem lehet kimagyarázni. Az eset kivizsgálására külön bizottságot hoztak létre, de Pakisztán elutasította az ebben való részvételt és a vizsgálat eredményeit is elutasította, mely szerint a csapást mérő gépek pilótái helyesen jártak el, és a történteknek „nincs felelőse”.

Ezek után az amerikai vezetés azzal a kiváló ötlettel állt elő, hogy Pakisztán adjon pontos térképeket az összes pakisztáni katonai létesítményéről, még a legtitkosabbakról is, elkerülve, hogy még egyszer előfordulhasson hasonló incidens. Mindezekről pedig létesítsenek egy közös adatbázist, amely minkét ország számára mindig hozzáférhető. Ezek után nem túlzás azt kijelentenünk, hogy ezek komplett idióták.

Még egy baráti országtól sem lehet ilyet elvárni, nem hogy egy olyantól, amellyel éppen most szakadtak meg a komolyabb kapcsolatok, sőt majdnem háború közeli állapotba került a két ország. A határon álló, az afganisztáni megszálló erőknek utánpótlást szállító kiégett kamionok sora bizonyítja, a pakisztáni kormány komolyan veszi a határ lezárást, és valamennyi döntését az USA-val kapcsolatban. Bolondok lennének éppen most bármit is kiadni, mikor nem lehet tudni, hogy az amerikai légierő mikor kit akar bombázni.

Mi meg NATO-tagként elgondolkodhatunk rajta, hogy mi a rosszabb: az Egyesült Államok barátjának, vagy ellenségének lenni? A kettő között ugyanis nincs látványos különbség, különösen egy periférián lévő gyarmati ország esetében. Mert például Magyarország vonatkozásában ez a ‘barátság’ megnyilvánul a belügyeinkbe történő folyamatos beavatkozásban, és a jelenlegi kormányzat rendszeres ‘kioktatásában’ (amit persze meg is érdemelnek, csak éppen nem tőlük, hanem arra a célra itt van a Jövőnk.info és a többi magyar sajtótermék) – természetesen az úgynevezett demokráciára hivatkozva, továbbá a CIA és a Field-csoport jól előkészített gyöngyöspatai zavarkeltésében, a követségükön 350-fős kém-központ üzemeltetésében, és nem utolsó sorban a magyar fiatalok amerikai egyenruhában és felszereléssel történő Oroszország elleni háborúba küldésének tervében.

Nos, úgy hisszük megjegyezhetünk annyit: ha ilyen barátaink vannak, akkor ellenségekre már semmi szükségünk…

Tálas András – Jövőnk.info

Admin névjegye

Az Igazság semmitől sem fél! - Csak attól, ha elhallgatják.
Galéria | Kategória: CIKKEK, JEGYZETEK | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.